Pet (2016)

A filmvilággal kapcsolatban nekem az a véleményem, hogy mostanság sajnos kevés az olyan alkotás, ami nekem tetszene. Kevés az egyedi ötlet, illetve nagyon sok a remake, vagy pedig az újragondolás, illetve a vállalhatatlan folyatások.
Ennek ellenére azért mindig is nyomon követtem az épp aktuális előzeteseket, hogy melyek azok, amiket érdemes megnéznem. Szintén kevés volt a részemről vállalható darab egészen addig, míg a Pet előzetesét nem láttam. Elkezdtem nézni a felénél már majdnem kikapcsoltam, amikor is tudatosult bennem, hogy ez koránt sem vállalhatatlan darab, mint amilyennek tűnt. Ámbár tény, hogy nem is a többször megnézendő kategória kiváló győztese.

Abban az esetben, hogy ha már jó előre megnéztük a film előzetesét sok meglepetés nem érhet minket az alapkoncepció kapcsán. Adva van egy sintértelepi dolgozó Seth, aki képtelen ismerkedni. Így hát nem meglepő, hogy vágyának tárgya egy helyi gyorsbüfé felszolgáló lánya, akit persze nem mer érdemben randira hívni. Próbálkozása van, de nem jár sikerrel. Nem is meglepő az, hogy azonnal elkezdi bújni a lány közösségi médiában megosztott információit ezzel jelezve a nézői felé is, hogy nyíltan közösségi életet élni az interneten nem túl biztonságos dolog.
Természetesen a karakterünk nem jár sikerrel, s folyamatos elbukásai után “remek” ötlete támad. Vágyai tárgyát elrabolja, majd egy ketrecbe zárja.

A fenti alapkoncepcióból persze kisülhetne valami elég beteg dolog, de egy átlagos thrillert kapunk csak. Az előzetesek és a leírtak alapján bevallom valami nagyon beteg dologra számítottam, s fel is voltam készülve arra, hogy bármely percben kikapcsolhatom a fenébe. A film első fele volt az, amire tényleg azt tudom mondani, hogy erősen lassú folyású kivitelezés volt, melyben elég sok üresjárat, unalom, illetve nagyon sok logikai bukfenc található. Első körben már rögtön az, hogy ki olyan hülye, hogy ha elrabol valakit, azt a munkahelyén található pincébe rejti?

A film felénél éreztem már azt, hogy talán ideje lenne kikapcsolni, mert ebből nem nagyon fog semmi jó elsülni. Ekkor volt az első pozitív lépés, hogy egyik karakter sem az, aminek látszik, illetve senki sem egy ártatlan virágszál, mint amilyennek próbálja magát beadni. Részben ennek is volt köszönhető az, hogy mennyire is meglátszott, hogy Seth és vágyai tárgyának kapcsolatának megfordulása, illetve az, hogy egy idő után már azt éreztük, hogy a lány meg is érdemli a sorsát.
Természetesen továbbra is fennálltak a logikai bukfencek, s én is azok között voltam, akik nem értették, hogy hogyan is lenne képes egy elrablást oly módon kivitelezni, hogy annak a színtere a saját munkahelye. Természetesen nem arról kell szólni a filmnek, hogy ötleteket adjon hasonló beteg lelkületű embereknek, de azért egy kicsit pozitívabb irányba fordulna a mérleg nyelve, ha lenne valami realizmus is ebben az alkotásban.

Ahogyan haladunk előre a történetben egyre inkább megismerhetjük a karaktereket, s azt is, hogy mi vezérli őket. Mik a céljaik, s miért is kerültek oda, ahová valók. Ahogyan haladunk előre a filmben egyre inkább világosság válhat, hogy nem is olyan rossz film ez, s eléggé odafigyeltek a készítők hiszen minden okkal történik. Azonban tény, hogy annál idegesítőbb nincs, amikor az ember szembesül azzal, hogy sokkal több potenciál volt az adott alkotásban, mint amit ténylegesen megléptek a készítők. A kihagyott ziccereknél rosszabbakat pedig aligha lehetne elképzelni.

Semmiképpen sem mondanám nézhetetlen alkotásnak, de azért jelentősen elgondolkoznék azon, hogy mikor is nézném meg. Szerencsémre az ünnepet jelöltem ki, ahol két napig itthon voltam, így nem mondhatom azt, hogy elcsesztem vele a délutánomat. Világmegváltó nem lett, illetve a film mozis bukása is ezt mutatja. De legalább nem valami minden percében vérben tocsogó szadista film lett.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük