Bad Teacher (2011)

Magyar cím: Rossz tanár

Nagyon szeretem a könnyed vígjátékokat, s nagy szívfájdalmam az, hogy mostanság az újak közül szinte mindegyik felszínes, s egy kaptafára készülő valami borzadály, mely nem csinál mást, mint leutánoz más filmeket, vagy pedig alpári jelenetekkel próbál vicces lenni.
A probléma forrása leginkább az, hogy az új vígjátékoknak lassan a létezéséről sem szerzek tudomást, hiszen alig van olyan, ami olyan jól sikerül, hogy sok helyen olvashatnék róla anélkül, hogy a moziműsort bújnám, vagy az éppen aktuális előzeteseket nézném meg. A tél beköszöntével azonban csak akkor vagyok hajlandó kimozdulni itthonról, ha feltétlenül fontos, vagy éppen dolgozni megyek, illetve személyes találkozóról van szó. Munka után azonban inkább itthon “döglök”, mint kimozduljak, s mivel a sorozatoktól olykor telítődik a fejem, így kellett valami kellemes délutáni kikapcsolódás. Egy Cameron Diaz cikknek köszönhető, hogy eme filmre rábukkantam.

Erről a filmről is az a véleményem, mint sok más hasonszőrű társairól. Valóban egyszer nézhető darab, melyben olykor-olykor kevés a humor, de legalább délutáni filmnek tökéletes, s nem is terheli le annyira az agyat, hogy az járjon az ember esze, hogy találhatott volna jobb kikapcsolódást biztosító tevékenységet.
A készítők természetesen mindenképpen Cameron Diaz-ra próbáltak hajazni, de leginkább a szexuális kisugárzására próbáltak összpontosítani, s ezáltal felépíteni a filmet. Persze más kérdés, hogy a színésznő felett is eljárt az idő, de ezt azért próbáljuk meg nem középpontba tenni. Az alap koncepció szerint főszereplőnk nagyjából egy évet tölt el egy iskolában pedagógusként, de akkor sem csinál semmit, mert tulajdonképpen egy ingyenélő liba, aki keresi azt a férfit, aki levesz a bájával, s az cserébe eltartja. Miután ez sikerül, s az esküvőt tervezi nagy hévvel elbúcsúzik a munkahelyétől, s nagy örömmel beleveti magát a nász megszervezésébe. Pontosabban addig, míg a leendő anyós nem szól közbe, s nem nyitja fel a fia szemét, hogy kiválasztottja tulajdonképpen nem más, mint egy hozományvadász. Ezek után pedig hősnőnk egyedülállóként kénytelen visszamenni tanárnak, s eközben pedig azt a célt kitűzni magának, hogy nagyobb melleket csináltasson, hogy kifogjon egy újabb palimadarat.

Innen indul az egész, s a film java része arról szól, hogy a címszereplő mennyire erkölcstelen módon próbálja a legújabb tanárt is becserkészni abban a reményben, hogy egy pénzes férfira tesz szert. Mindezt úgy, hogy minden eszközt bevet, s nem riad vissza semmitől sem, ha arról van szó, hogy egy viszonylag kényelmes életet tudna magának összehozni.
A kérdés persze adott, hogy korhatárból kiindulva mennyire is ajánlható a film a fiatal korosztálynak, hiszen véleményem szerint a film elejétől egészen a végéig tulajdonképpen nem szól másról, mint ahogyan egy vonzó külsejű nő próbál férfiakkal összejönni egy olyan cél érdekében, ami mindenféle erkölcsöt nélkülözve arról szólna, hogy széttéve lábait kényelmes élethez jutna. Magától értetődő, hogy nem egy példaképet állító filmről van szó, de azért az ember elgondolkozik a nézése közben, hogy mennyire is általános ez a jelenség a mai világban, amit bemutat a főkarakter. Nyilván akadnak vicces jelenetek, s érdekes megoldások, de a legnagyobb probléma talán ott rejlik, hogy ismételten egyszer nézhető alkotásról van szó, amin maximum el tud mosolyogni az ember, utána pedig elfelejti, mint ha nem is létezett volna.

Nyilván kellett mindenféle húzónév ebbe a filmbe, s azt gondolom ez részben össze is jött a készítőknek. Azonban már most biztos, hogy Justin Timberlake “farmer-szex” fétisének jelenete örök életre felkerült a netre, s ezáltal jó kis stigmát jelentve az énekesre, akinek ez a jelenete inkább volt kínos, mint sem vicces.
Nem mondom, hogy rossz film volt számomra, de azt sem tudom mondani, hogy vicces. Tényleg egyszer nézhető alkotás volt, amin ki tudja kapcsolni az ember az agyát, de sajnos csak ennyi.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük