Nine Lives (2016)

Magyar cím: Kilenc élet

Filmekkel továbbra is hadilábon állok. A probléma az, hogy az újak közül megint csak kevés van, ami megfog, illetve ami felkapott annak meg már az előzetese sem tetszik. Jó példa, hogy az elmúlt két évben megtekintett filmekről írt bejegyzéseim túlnyomó többsége inkább szólt csalódásról, pofára esésről, mint hatalmas pozitív élményről. Utóbbiból is voltak, de manapság már inkább megvárom a megjelenést, mint moziba menjek. Nem is véletlen, hogy az utolsó megtekintett film tavaly volt a Jurassic World személyében, holott több olyan alkotás is volt, ami felkeltette a figyelmemet.
Sok műfajt szeretek, de nem is érdemes leírni őket. Hiszen voltak olyan alkotások, amelyeknek műfaja nem jött be, de önmagában mégis pozitív csalódást okozott, de akadt olyan is, amelyet jónak ítéltem kategória alapján aztán jött a pofára esés. Bár tény, hogy legtöbbször az olyan film jön be, ami jó kis délutáni/esti kikapcsolódás lehet, hogy utána kellemesen teljen a nap hátralévő része. Így volt ez a Nine Lives-zel is, aminek előzetese baromira tetszett, de valahol benne volt a gagyi faktor, így ebből kiindulva vártam a megjelenést. Utóbbit jól tettem, mert megtekintés után már érthető, hogy miért is bukott ekkorát a film (összesen 19 millió dollár bevételre tett szert!)

Sablon. Ez az a szó, amit az emberek nem szeretnek hallani egy film kapcsán. Leginkább azért, mert semmi újdonságot nem fog kapni a néző, hanem egyszerűen egy kiszámítható cselekményen alapuló valamit olyan poénokkal, amely már nem csak hogy előre látható, de már más filmek is ellőttek. Ennél a címnél pedig pont ez a helyzet. Bevallom néztem ki a fejemből miközben arra gondoltam, hogy kikapcsoljam-e, de mivel úgy voltam vele, hogy ha már egy órát végigszenvedtem belőle, s semmi olyan tartalom nincs, ami fél órás lenne, hogy azt nézzem mielőtt lefekszem, így végül döntöttem az mellett, hogy végignézem. Talán nem kellett volna.
De miről is szólna ez a könnyednek ígérkező film? Az alapkoncepció szerint itt van a főhősünk, akinek karaktere bármely filmbe beleillene. Hihetetlenül gazdag és sikeres üzletember, akinek mindenre jut ideje, csak a saját családjára nem. Emiatt nem is csoda, ha már második házasságát is veszélybe sodorja azzal, hogy legnagyobb problémája, hogy nem az ő épülete a legmagasabb a városban. Persze mindez a magánélet rovására megy, ámbár enged lánya kérésének, s felkeres egy üzletet, hogy macskát ajándékozzon gyermekének. Innen indul be a bonyodalom, amikor is az ember vár valamiféle vígjátékfélét, amin jót tud mosolyogni, olykor akár felnevetni, hogy aztán másnap vígan mesélje a munkahelyén milyen jó filmet látott, amit majd délután újra megfog nézni. Hát itt nem erről van szó. A jó munkásembernek persze irigyei akadnak, így aztán egy baleset következtében magához térve már nem saját testében van, hanem egy macskáéban, amit megkap a lánya. Innen indulnak a bonyodalmak.

Az ember azt gondolná, hogy egy ilyen koncepcióra épülő film majd vicces lesz. Hát ez nem volt az. Egyszerűen néztem ki a fejemből, de fel nem tudtam fogni azt, amit látok. Nem tudtam hová tenni, mert annyira kiszámíthatóan bugyuta volt, hogy az már nekem fájt. Igazából már az első óra után éreztem, hogy ebből nem lesz semmi, ami maradandót hagyhatna bennem. Ez bosszantott legjobban, hiszen valamennyire vártam ezt a filmet, de azért nagy illúziókat nem tápláltam felé. Annak ellenére, hogy jól van megcsinálva látványilag, azért akadtak olyan jelenetek, ahol szembetűnő volt, hogy az élő macskát CGI macsekra cserélték, ami azt gondolom 2016-ban egy moziba küldött filmnél azért eléggé gáz. A jelenetek sokasága pedig inkább volt kínos, mint sem vicces.

Nem véletlen tehát, hogy a bukás ennél a filmnél. Lehetett volna vicces, szórakoztató, de csak egy könnyen felejthető átlagos sablonfilm lett végül, aminek végére ér az ember nem tudja, hogy mi történt az elején. Nagyjából fél évet adok rá, s senki nem fog rá emlékezni. Behatárolni, hogy mely korosztálynak ajánlható szintén nehéz lenne, mert szerintem gyerekek szemszögéből is nézve nézhetetlen kategóriát súrolja.

Kár érte.

Címke , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük