South Park: 15.évad

…és ennyi. Újabb etapot sikerült lenyomnom a sorozatból. Szám szerint a tizenötödiket. Noha nem volt nehéz, hiszen húsz perces epizódokkal operál a széria, s a részek is tízes számkörben mozognak.
Sajnálatos módon ez a nyár sem úgy alakult, ahogyan szerettem volna. Egyrészről a terveimmel kapcsolatban falakba ütköztem, illetve vizuális szórakozásaim is eléggé meg lettek kurtítva. Így aztán maradtak a filmek és a sorozatok. Utóbbinál nagy a hiány sajnos, így végül úgy döntöttem nem nézek újabb szériát újra, hanem felveszem a fonalat a régebben abbahagyott South Park kapcsán.

Nemrégiben úgy döntöttem, hogy a gyomorforgatónak titulált Emberi százlábút végre megtekintem, s ebből fakadóan meg is lepődtem, hogy az épp soron következő szezon pont ezt a filmet vette górcső alá. Be kell vallanom, hogy az évadnyitány volt az, ami tényleg tetszett nekem, s éreztem azt, hogy még ha az évad 50-60%-a nem túlságosan szórakoztató, de azért kezd visszatalálni a régi szellemiségéhez. Ámbár abban teljesen igazat adok azoknak a nézőknek, hogy aki naprakész akar majd lenni a sorozattal, s nem az elejétől kezdte az minden bizonnyal tátongó ürességet kap majd poénok helyett, hiszen eléggé naprakésznek kell lenni nem csak politikailag, hanem gazdaságilag egyaránt, hogy egyes poénok ütni tudjanak. És akkor még nem is beszéltem a popkultúráról.
Sokan azt mondták, hogy a sorozat már nagyon régen nem önmaga. Ebben sajnos igazat kell adnom nekik, s azt is hozzá kell tennem, hogy tényleg mindenféle elvárás nélkül kell leülni elé, hiszen csak ekkor lehet valamennyire élvezni az adott epizódokat. A tizenötödik évaddal kapcsolatban is csak azt tudom elmondani, hogy nagyjából 30%-a volt az, amire azt tudom mondani, hogy tényleg hamisítatlan South Park agymenés volt, míg a többin már azért rendesen érződik az a bizonyos rókabőr.

Az évad ingadozó teljesítményének a problémája leginkább abban lehet, hogy a készítők nagyon rá akarnak menni az épp aktuális témára, s ebből akarnak valamiféle társadalomkritikát formálva eladni egy-egy epizódot, mint annak idején tették. Akkor is nagyon jók voltak ebben tény, azonban volt ott valami, ami nagyon ment nekik: önálló epizódok, önálló történettel. És itt van a kutya elásva ebben. Míg a bizonyos témákat előkapó epizódok nagyja működött, addig az önálló történettel rendelkezők sajnos nem. Talán az is mondható, hogy a karakterekkel már nem tudnak úgy bánni, mint régen, illetve már szinte az összes karakter hátterét, viselkedés formáját, személyiségét kívülről tudjuk. Így aztán nagy meglepetésekre nem kell várni.

Az évad közepén két epizódot a készítők fel is áldoztak. Minden bizonnyal másodlagos háttértörténetnek szánták, hogy bizony mindenki felnő, megöregszik, illetve megváltozik az ízlése. Ez alapján a South Park is átment egy fejlődésen, s kisbabakorból mára tinédzserré lépett elő. Aki pedig az elejétől nyomon követte az is idősebb lett tizenöt évvel. Abban bizony van valami, hogy az ember ízlése változik, tehát ami annak idején szórakoztató volt, az már manapság csak maximum középszerű lehet.
Az évaddal kapcsolatban tömören az a véleményem, hogy annyira kiemelkedőt nem tudott felmutatni, s inkább csak a közepes minőségi szinten ingadozott. Voltak olyan epizódok, amelyek rögtön arra késztettek, hogy azonnal megnézzem a következőt, de akadtak olyanok is, amelyek mellett simán takarítottam, ettem, vagy éppen másodlagos tevékenységet csináltam, s csak-csak pillantottam a képernyőre. Persze ettől még nem érte el a sorozatot a kaszaszintet nálam, mert időtöltésnek elmegy. Így hát a bejegyzés megírása után azonnal el is kezdem a következő évadot.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük