Sex Education: 2.évad

Biztosan mindenkinek van olyan sorozata, amelyről úgy gondolja, hogy “elromlott”. Az esetek többségében ez annak tudható be, hogy nem hozza a nézői/rajongói elvárásokat, vagy nem tudja megugrani a korábbi mércéket. A Netflixre készült sorozatok egyidejű előnye és hátránya, hogy az aktuális évad egyben tekinthető meg. Így van a Sex Education-nel is, amelynek második évadáról nekem elég lehangoló véleményem van.

Continue reading

Műanyag tokban, az Az

Aki kedveli a filmeket, és hajlandó és lehetősége is van arra, hogy ne mozijegyért fizessen, hanem a kedvencek eredeti kiadásaira, az mindenképpen tisztában lehet a hazai DVD és Blu-ray piaccal. Érthető valahol azért, hogy nem az az ország legnagyobb problémája, hogy mi és hogyan jelenik meg idehaza DVD-n és/vagy Blu-ray-en.
Annak idején kicsit “agresszívebben” gyűjtöttem az eredeti kiadványokat, de mióta elköltöztem otthonról már többször is meggondolom mi az, amiért pénzt adok.

Három évvel ezelőtt nekem az It, hatalmas moziélmény volt, méghozzá úgy, hogy tulajdonképpen nem érdekelt, csak meg voltam hívva a filmre. Tetszett is annyira, hogy amikor megjelent, akkor a drágábbik kiadványt vásároltam meg, azaz a fémdobozos változatot. Ugyan a második rész már annyira nem nyerte el a tetszésemet, de úgy voltam vele, hogy mindenképpen szeretném a gyűjteményemben tudni. Sajnálatos módon a fémdobozos változat csak a 4K-s kiadványra volt érvényes idehaza, így tízezer forintot nem akartam adni egy filmért. Így maradt a műanyagdobozos változat.

A kiadvánnyal egyébként semmi probléma nincs, azonban azt gondolom egy ilyen címnél elég undorító dolog, hogy extra tartalomként kizárólag audiokommentár került fel a lemezre.

Sex Education: 1.évad

Ismét egy olyan sorozattal kerültem szembe, aminek a létezéséről nem tudtam, és véletlenül került a tudomásomra, hogy van egy ilyen széria. Bevallom sok mindenre vevő vagyok, amennyiben úgy érzem az adott dolog fogyasztható, rögtön rávetem magam. Eme szériánál is ez volt az első benyomásom, így rögtön rá is vettem magam a nyolc epizódos első évadra.

Continue reading

Zoey’s Extraordinary Playlist: 1×01 (Pilot)

Ha zenéről van szó, akkor szinte mindig vehető vagyok arra, hogy tegyek egy próbát. Így volt annak idején a Glee-vel is, ami valami rejtélyes módon elkerülte a figyelmemet, majd pedig egyszer csak belenéztem, s rajongó lettem. Érdekes koncepció volt, amely az első évadokban elég nagy sikert sikerült összehoznia, hogy az utolsó évadokra konkrétan kipukkadjon, mint egy rossz lufi, hogy a nézettség már a szánalmas kategóriát verdeste.
Idén nem nagyon vártam semmilyen sorozatot, de azért nyomon követtem, hogy hátha lesz valami érdekes széria, amelynek megpróbálom a bevezető epizódját. Sajnos kevés volt ilyen, s még kevesebb, amelynél ki is tartottam. Azonban a Zoey’s Extraordinary Playlist koncepciója azonnal megfogott. Sokat is kellett rá várni, ámbár személyes véleményem, hogy egy vicc, hogy a következő epizódra majdnem egy hónapot kell várni.

Continue reading

South Park: 23.évad

Gyermekként nagyon hírhedt volt a South Park, főleg az első évadok. Emlékszem mennyit meséltek a gyerekek egymást közt a szériáról, s letöltési lehetőségek híján mennyire irigykedtünk arra, akinek volt otthoni HBO előfizetése, hiszen idehaza ott volt látható egy ideig. Persze olykor-olykor az ember láthatott egy részt VHS-en, de én akkor kapcsolódtam be, amikor bekötötték a kábel tv-t, majd rá nemsokára az internetet is. Ennek köszönhetően pedig elérhetővé váltak az eredeti évadok is.
Sokszor mondják, hogy régen minden jobb volt, másképp volt. Természetesen nézőpont kérdése, hogy így van-e, de tény, hogy a South Park elég meglepő utat járt be, s 23. éve van képernyőn. Ennek köszönhetően történtek rajta változtatások.

Continue reading

Steril évkezdés

A tavalyi évem elég eseménydúsra sikerült. Volt munkahely váltás, és mellette költözés is. Végre megvalósult az álmom, amely sajnos elsősorban az anyagiak miatt nem jöhetett létre. Ez nem volt más, mint a teljes önállósodás. Ugyan az anyagiak miatt továbbra is elengedhetetlen az együttélés, de ez merőben más, hiszen nem rokonról van szó. Ebből fakadóan pedig az ember sokkal, de sokkal szabadabbnak érzi magát. Főleg annak fényében, hogy ennek köszönhetően mint munkában, mint pedig magánéletben sikerült pár negatív dologtól megszabadulnom.
Az utolsó hónap nem sikerült nagyon jól, hiszen a hónap elején sikerült megfáznom, amely több, mint egy hétig tartott annak köszönhetően, hogy elkerülve az orvost begyógyszerezve mentem dolgozni. Mindezek mellett sikerült az év vége felé tökéletesen elcsapnom a gyomrom, amely “meghálálta”, hogy szilveszter napján engedtem a csábításnak, és ittam egy kis üdítőt, és ettem normális ételt. Mivel nem akartam táppénzre menni, s bajlódni az orvossal, így végül komolyan vettem a diétát, s szinte egy hétig elég erősen megvontam magamtól mindent, amit csak lehetett. S szigorúan csak azt ettem, ami szerepelt a diétában gyomorrontás esetén. Szerencsére sikerült kikúrálnom magam, ámbár az újévi fogadalmammal még hadilábon állok, mely szerint tudatosabban táplálkozok, amely magával hozhatja, hogy az egészségesebb életmód felé hajlásnak köszönhetően vitaminokkal árasztom el a szervezetem, melynek köszönhetően sokkal több energiám lesz.
Az új év konkrétan arról szólt, hogy igyekeztem összeszedni magam, s az első két napos szabadnapomon haza is látogattam, s ezáltal letudva a havi hazamenetelt. Ámbár most otthon is töltöttem az éjszakát, ami nekem nagyon furcsa, és kényelmetlen volt, hiszen otthon is történt egy költözés, melynek köszönhetően új házban kellett aludnom. A szokatlan környezetnek köszönhetően sikerült alig négy órát aludnom úgy, hogy előző este sem sikerült kialudnom magam.

Gyönyörűen megdőlt az az eszmém, mely szerint függetlenül az időjárástól nem fogok lemondani a sétálásokról, és kimozdulásokról. Annak ellenére, hogy a fővárosban van hova kimozdulni mégis itthon vagyok legtöbbször, s ha kell is valahová menni a séta kiegészül abban, hogy kerülőúton megyek, hogy hosszabb legyen a menetidő. Ebből fakadóan pedig várom már a jó időt, habár ez a tél sem halmozott el sok hóval. Ugyan előrejelzés nem volt róla, de pár napja azért fehérbe borult pár város, köztünk Budapest is.

Az “eredeti” trilógia is kékbe borult!

Képregényeket nem nagyon olvastam, de Pókember az egyik kedvenc karakterem. Az eredeti trilógia is tetszett, s az újraindított változat is bejött, habár csak a második részig jutott. A legutóbbi két film számomra kritikán aluli lévén ezt az univerzumépítést nekem nem veszi be a gyomrom. Főleg, ha megnézzük, hogy több filmet meg kell néznem, ha annak az egynek a történetszálával tisztában akarok lenni.
Szó, mi szó, el is engedtem ezt. S a decemberi akciónak köszönhetően sikeresen megvásárolt a The amazing széria második részét eredeti kiadványban. Mivel az 1990 forintos ár kecsegtető volt, így az eredeti trilógia mindhárom részét magamévá tettem a mai napon.