Az utolsó hírnök!

Ha anyagiakról van szó, akkor sajnos azt kell mondanom, hogy nem állok a helyzet magaslatán, ha pénzhasználatról van szó. Ebből többször is volt idehaza kisebbfajta konfliktus, hiszen nálam komoly problémát jelent az impulzus vásárlás. Ez tulajdonképpen azt jelenti, amikor valaki céltudatosan tér be egy üzletbe, aztán pedig olyan dolgokat is vásárol, amelyet nem is szeretett volna. Bárki, aki megfordul egy vegyeskereskedésben minden bizonnyal nem egy vásárlótól és/vagy rokontól, ismerőstől hallotta azt a tipikus “pedig én csak egy xy termékért tértem be” közben pedig roskadozó szalag lett a végeredmény.
Nálam is hasonló a jelenség, habár tény, hogy inkább mondanám szélsőségesnek. Ez alatt azt kell érteni, hogy ha konkrét kiadásról van szó, vagy tervben, akkor bizony komolyan ráfekszem a témára, s akár keményen elkezdek spórolni. Nem véletlen volt, hogy kisebb meglepetést váltott ki, amikor a hat évvel ezelőtt megvásárolt GTX 760-as videókártya kapcsán csúszott ki a számon, hogy bizony képes voltam az ételen is spórolni, hogy előbb meglehessen. Lévén akkor még kevesebb szórakozási lehetőségem volt, mint most.

Akkoriban nem használtam a hitelkeretemet úgy, mint a rá következő években, de igyekeztem ezen a hozzáállásomon is javítani, s úgy tűnik a szilveszteri fogadalmam ebből a szempontból jól halad. Az, hogy a tavaszi fővárosba való költözésből tulajdonképpen mi lesz az részben múlik csak rajtam. Az elhatározás megvan, s a többi már nem rajtam múlik. Mindenesetre az alapokat előteremtettem. Mivel komoly csomaggal nem terveztem nekiindulni, így a megvásárolt dolgaim jelentős része marad itthon. Anyagilag nem volt probléma, ameddig csak számítógép fejlesztésről volt szó, vagy pedig másfajta dolgok megvásárlásáról. Azonban akkor, amikor ezek elkezdtek “elöregedni”, akkor megindult az a folyamat, amit tönkremenetelnek hívunk. Sokszor ez jelentett többletkiadást, aminek nem nagyon örültem.
A megoldást abban láttam, hogy használva számítástechnikai tudásomat táblázatban kezdtem el megtervezni a várható költségeket, bevételt, és kiadásokat. Így tudtam tavaly egy laptopra szert tenni, valamint a mai napon megvásárolni életem első külső merevlemezét, egy Western Digital márkájú 1 TB-s változatot, mely szerencsére 4 ezer forinttal lett olcsóbb online rendelésben a MediaMarkt oldalán.

Sok hozzászólás elolvasása után döntöttem mellette, és bevallom az első benyomások nagyon jók. Igazából a kettős megfontolás vezetett a vásárláshoz. Egyrészről a laptop vásárlás nem az ágyban netezést hivatott nálam kiváltani, hanem azt, hogy ha meghibásodik valami a PC-mben, akkor ne kelljen rögtön alkatrészt vásárolni, hanem előkapom a laptopot. A külső merevlemez pedig egy másodlagos tárolóeszközként funkcionálna, ha hirtelen a belső merevlemez elhalna. Amennyiben pedig valóban megvalósul a tavaszi költözéses terv, akkor viszont szükségem is lesz rá, hiszen a laptopban másodlagos merevlemez nincs, és az SSD tárhelye kevés.

Mindenesetre elégedetten pattyogtam haza, hiszen a múlt héten szabadságom alkalmával egy leárazásnak köszönhetően megvásároltam egy elég korrekt utazótáskát is. Tehát innentől semmilyen másfajta dolgot nem kell vásárolnom, amely nagyobb kiadást jelentene. Így aztán holnap indul a valódi pénzgazdálkodás, melynek lényege az impulzus vásárlás teljes mértékű visszaszorítása nálam.

Alvilág – 1×01 (Pilot)

Az elmúlt két évben nálam bekövetkezett pozitív tapasztalat magyar sorozatok terén elegendő volt ahhoz, hogy a legtöbb új gyártású szériát bepróbáljam. Természetesen nem koronázta sokat siker, de szerencsére eddig nem volt olyan rossz döntés, hogy jómagam is meglepődjek rajta. Nagy elvárásaim nem voltak, s úgy voltam vele, hogy heti epizódnyi idő nem sok, így végül úgy döntöttem, hogy bepróbálom az RTL Klub új sorozatát, az Alvilágot. Az eredmény: közepes.

Continue reading

Daredevil: 3.évad

Lehet cikinek fog hangzani, de tinédzserként nekem kifejezetten tetszett a Daredevil 2003-as moziváltozata. Tény, hogy meg is voltam lepődve, hogy nem érkezett folytatása. Persze felnővén már bőven megláttam a hibáit, mint ahogyan nagyon sok régi kedvencnek. Azonban hatalmas nagy felüdülés volt, amikor megtudtam, hogy érkezik belőle egy sorozat is. Az első évad nekem még kifejezetten tetszett, de a második már nekem kissé rétestésztának tűnt. Aztán érkezett a szóban forgó harmadik évad, amelynek csak az első részéig jutottam. És miért is?
Első körben azért, mert digitális platformra szánt széria aktuális évada egyben került az adott szolgáltató kínálatai közé, és mivel két nap alatt simán lenyomható 13 epizód, így már semmire nem emlékeztem. S mivel nem mozgatott meg bennem semmit, így végül törlésre került a merevlemezemről. Eléggé képben lehetek a sorozatok helyzetével, hogyha éppenséggel elkerülte egy múltévi hír a figyelmemet: a szóban forgó sorozatot kaszálták. Mivel ez az évad volt az utolsó, és nincs is túl sok néznivaló, úgy döntöttem magamévá teszem ezt az etapot. Hiba volt.

Continue reading

Ébredő tavasz

Felemelt fejjel vittem végig a múlt év hátralévő részét, s ahogyan elkezdődött az új esztendő azon gondolkoztam, hogy vajon mikor is leszek majd szabadságon. Mivel részarányosan és kor alapján történik a kiadás, így sejtettem, hogy az én “időm” majd valamikor február vége felé fog majd eljönni. Természetesen egy picivel előrébb megkaptam, ámbár szerencsém volt, hiszen jó idő volt. Igaz, csak egy időre, de még így is kellemes szabadságot tudhattam magaménak, továbbá megpillanthattam az első tavaszi növényt a hátsó kertben.

Javarészt itthon voltam, hiszen a 24 órás napból csak olyan nettó 5-6 órányi napsütéses időjárás volt magaménak tudható. Igyekeztem hasznosan kitölteni, de sajnos alapul kellett vennem a tavaszi nagy tervemet, amihez elengedhetetlen a minél több anyagi többlet. Így végül program nélkül vittem végig a szabadságomat, melynek egy részét sétálással, és filmezéssel töltöttem.
Ahogyan lenni szokott sajnos hamar véget ért a szabadság, így végül viszonylag örömmel mentem vissza dolgozni, mert így legalább gyorsabban telnek a hétköznapok. Habár tény az utolsó szabadnapomon azért örültem volna még egy kis láblógatásnak, de végül ezt sztornóztam.

Shadow Of The Tomb Raider – The Price Of Survival DLC trailer

A tegnapi napon megjelent a Shadow Of The Tomb Raider 4. kiegészítője, amely a The Price Of Survival alcímet kapta.
Bevallom eddig az első két DLC-t vásároltam meg, és annak ellenére, hogy árfolyamtól függetlenül 1500 forintos darabárral rendelkeznek annyira nem nyűgöztek le. A problémám leginkább az, hogy ugyan szépnek, szépek, de tartalomban nem adnak többet, mint maga az alapjáték. Így pedig sok az átszámított 1500 forintos ár. Annak fényében végképp, hogy ismereteim szerint a kiadó 10 darab DLC-t szeretne kiadni a játékhoz. Mivel szabadságon leszek, s semmiféle programot nem tervezek a hideg időre való tekintettel, így ismét nekiállok az alapjátéknak, aztán amennyiben kicsit csökken az euró árfolyam, és benéz az előző két DLC olyan 1100-1200 forintos árhatárra, akkor lehet teszek vele egy próbát.