ER: 6.évad

Magyar cím: Vészhelyzet 

A sorozatot mindig is szerettem, s gyermekként szinte minden főbb karakter a szívemhez nőtt, s úgy kezeltem őket, mintha biztos pontjai lennének a szériának. Aztán, ahogyan a főbb karakterek elkezdtek “kikopni” a sorozatból, s más lett a program kedd estékre, így aztán én is szépen lassacskán elpártoltam a széria mellől.
Újranézési faktor alacsony volt ahhoz, hogy újra kezdjem, de idővel elkezdtem abbahagyni az aktuális szériákat, amelyekre ráuntam, amely olyan jól sikerült, hogy végül alig maradt néznivaló. Korábban is gondoltam, hogy ideje lenne az első résztől az utolsóig megtekinteni, hiszen maradtak ki epizódok, komplett évadok, de a 331 epizód, melyet 15 évad foglal magában eltántorított ettől. Bár azt hittem elég lesz a nyár, hogy magamévá tegyem teljesen a sorozatot, de végül ebbe beletört a bicskám. Azonban az ötödik évaddal előjött a hangulatom a sorozathoz, így aztán egy hét alatt a hatodikat is sikerült ledarálnom. 

Continue reading

Gyakori kérdések: A kulturált megfogalmazás

Én is azok közé tartozom, akik szerint a Gyakori kérdések oldal mindaddig tökéletes kezdeményezés volt, míg az emberek szét nem barmolták. Nagyon sokszor persze születettek poénos hozzászólások, de egy idő elkezdődött a kérdést feltevő emberek fikázása, és szóbeli bántalmazása. Ráadásul nagyon sokszor úgy, hogy a kérdezőnek nem volt olyan kérdése, melyből megérdemelte volna a szitkokat.
Olykor-olykor azért még felnézek, s akkor futok bele ilyen gyöngyszemekbe. 

ER: 5.évad

Magyar cím: Vészhelyzet 

Az ER (honosított nevén Vészhelyzet) az a sorozat, amelyen egy generáció nőtt fel. Még a köztévé kezdte el adni keddenként, amit átvett az RTL Klub, de nem törte meg ezt a hagyományt. Így aztán keddenként mindig volt egy fix dolog egészen addig, míg a 15.évaddal véget nem ért a sorozat. Bevallom talán ez az évad volt, ameddig néztem, s utána már össze-vissza, s így már nem nagyon tudom összeadni, hogy mi mikor is történt.
A sorozattal kapcsolatban csak emlékfoszlányaim vannak már csak, ámbár a legmonumentálisabb jelenetek megmaradtak még a tudatomban. Akadtak olyanok is, amelyekről már csak az iskolában értesültem, így aztán amikor már nagyon nem tudtam mit kezdeni magammal májusban úgy döntöttem, hogy ledarálom a sorozatot. A szeptemberig történő befejezés nem jött össze. Bár ez abból adódik, hogy a sorozathoz kell egy hangulat. Ha ez nincs meg akár egy, de két hét is eltelhet, hogy nem nézek meg egy epizódot, majd pedig egyszerre akár tizet is magamévá teszek. Így történt, hogy a mai napon az ötödik évaddal is végeztem. 

Continue reading

Pompázó ősz

Szerencsésnek mondhattam magam, hiszen a mai napom végül pihenőnap lett munkahely szempontjából. Ugyan eléggé cudar időjárás volt, de az elmúlt napokban még lehet élvezni a pompás időjárást, így aztán itthonról azonnal elindultam, hogy aztán megörökítsem, hogy hazatérve milyen pompában úszik az udvar. 

Pár napig még ilyen lesz, s szerentém maximálisan kihasználni. Előre azért már készülök arra, hogy nemsokára itt lesz a cudar hideg ismét, s bizony a kerékpáromat egy pár hónapra nyugdíjjaznom is kell majd. Akkor pedig jöhetnek majd a játékok, filmek, sorozatok, ugyanis az elmúlt időszakban nem nagyon hódoltam ennek a szenvedélyemnek. 

Death Note (2017)

Magyar cím: A halállista  

A mai filmgyártás tele van újragondolásokkal, valamint oda-vissza ugrálnak az alapkoncepciók, tehát sokszor fut belé az ember, amikor egy filmből sorozat, valamint sorozatból film készül. A rajzfilmeket és társaikat sem kerülte el a végzetük, hogy újragondolt változatban visszaköszönjenek nekünk. Így volt ez a Death Note-tal is, ami eredetileg egy maga sorozatból nőtte ki magát filmmé. Habár volt egy 2006-os japán változat, ami hellyel-közzel még élvezhető is volt, de mindenképpen kellett egy amerikai változat is. 

Continue reading

Ismét jönnek a majmok!

Jómagam gyermekként nagyon nem voltam kibékülve a hatalmas nagy rajongótáborral rendelkező Planet Of The Apes sorozatért, mely öt mozifilmet, és egy rövid életű sorozatot foglalt magában. A 2001-es újragondolást magamévá tettem, de igazából nem nyerte el a tetszésemet. Később természetesen megnéztem a klasszikus szériát, amelyet pozitívabb szemlélettel zártam, mely szerint alapkoncepció valóban jó volt. Ámbár tény, hogy így sem lettem rajongó.

A fentiek alapján is történt az, hogy az újabb remake nekem teljesen kimaradt. Egészen addig, míg rá nem leltem letölthető formában, így számomra teljesen meglepő módon a Rise Of The Planet Of The Apes olyan szinten megtetszett, hogy megtekintés után egy héttel, már a Blu-ray változatot is magaménak tudhattam.
Ebből fakadóan nem is volt meglepetés, hogy a második részre, azaz a Dawn Of The Planet Of The Apes már moziban nézős volt, s megjelenés második napján teljes áron szintúgy magaménak tudhattam a Blu-ray változatot belőle. Ahogyan premier napján nézős volt a War For The Planet Of The Apes, úgy mindenképp a polcomon a helye a trilógia befejező részének, amiről jött némi borító is. 

Nekem nagyon tetszik a borító, s remélem, hogy idehaza is ilyet fog majd kapni. Természetesen magyar felirattal. Ahogyan kell jön egy trilógia változat is, de mivel rendelkezem az első két résszel, így ez nekem kiesik alapból, azonban nagyon jól néz ki, ha ezzel a borítóval kerül kereskedelmi forgalomba. 

Odakint október 27-én kerül fizikai formában forgalmazásba. Bízom benne, hogy nálunk november első felében megvásárolható lesz, s nem lesz több, mint 6 ezer forint a harmadik rész. 

Young Sheldon – 1×01 (Pilot)

Elindult a szeptember, tehát magától értetődő, hogy a régi sorozatok visszatérnek, amelyek nem fejeződtek be, vagy pedig nem kaszálták el befejezetlenül. Továbbá a kifutó szériák helyére jönnek az új show-k, valamint sorozatok. Ezek közül keveset vártam, de a Young Sheldon köztük volt. Nem is volt semmilyen elvárásom felé, talán ezért is döntöttem úgy, hogy a második részre még maradok. 

Continue reading

Spider-Man: Homecoming (2017)

Magyar cím: Pókember: Hazatérés 

Koromból fakadóan még nem tudom azt mondani, hogy öreg vagyok, de azt sem, hogy középkorú. Viszont mindig eszembe jut, hogy mindenki számára milyen viccesen hangzik, amikor egy idős emberrel történő beszélgetésben felmerül a tipikus “régebben….”, s az én számból is ez koromból fakadóan érdekesen hangzik. Ámbár tény, hogy régebben, ha nem is havonta, de éves szinten legalább nyolcszor, de ha úgy alakult akár tízszer is elmentem moziba. Ez a szám lassan leredukálódik az egy, illetve kettőre, de akadt olyan évem, ahol egyáltalán nem is fordultam meg moziban.
Ennek pedig több oka van. Egyrészről kevés a valóban egyedi tartalom, ami felkeltené a figyelmemet, másrészről pedig nagyon sok filmmel találkozunk, amely tulajdonképpen nem más, mint valamelyik korábbi filmnek az újbóli feldolgozása. A szuperhős filmekből részben kinőttem, ezáltal az alkotásokkal, vagy a központi karakterekkel kapcsolatban többnyire vagy negatív, vagy pozitív megítélésem alakult ki. A kedveltek között persze ott van Spider-Man, azaz honosított nevén Pókember, melynek első trilógiája viszonylag tetszett. Majd jött a befejezetlen The Amazing Spider-Man, majd ezek után jogcsere kapcsán jött a harmadik reboot. Aztán mindenfelé lehetett olvasni, hogy ez most nem eredettörténet lesz, tehát nem kell megint a felesleges köröket lefutni, hogy hogyan is válik Peter Parker piros ruhás hőssé. Ámbár, ha jobban belegondolunk ez a film is egy eredettörténet másféle szemszögből megközelítve. 

Continue reading