Heroes: Reborn – Pilot (1×01)

Valamikor réges-régen, saccolva nyolc évvel ezelőtt itthon a TV2 elkezdett hirdetni egy sorozatot Hősök címmel. Felfigyeltem rá, s kíváncsian vártam. Ha emlékeim nem csalnak vasárnapi premierrel számoltam. Mielőtt még leülhettem volna a képernyő elé nagyjából két nappal a magyar bemutató előtt volt osztálytársam járt nálam, aki egy DVD lemezt nyomott a kezembe Heroes felirattal mondván neki ez a kedvenc sorozata. És végül nekem is az egyik kedvencem lett.
Az első, s második évad számomra nagyon élvezetes volt, de utána viszont elvesztette a varázsát. A negyedik etap valamennyire bejött, de befejezését nem cliffhanger-nek éltem meg, hanem egy remek lezárásnak. Az össznézőszám viszont elég volt arra, hogy az amerikai anyacsatorna lezártnak tekintse a sorozatot.

Én egyre inkább azt érzem, hogy a rebootok, s a folytatások korát éljük, s alig van eredeti, s valóban egyedi ötletek alapján megvalósuló film, vagy sorozat. Lehet ezért is koptam már ki a moziból, s van tíz alatt az általam nyomon követett aktuális sorozatok száma. Annak ellenére, hogy nem voltam nagy rajongója az eredeti szériának a Heroes: Reborn-ra én is felkaptam a fejem még akkor is, ha meglepően korainak éreztem a feltámasztását a franchise-nak. Az más kérdés, hogy a bejelentés után majdnem másfél évet kellett várni arra, hogy ma megnézhessem a dupla epizódos premiert.

h101.mkv_snapshot_00.11.40_[2015.09.25_13.12.00]

Tovább

The Muppets – Pilot (1×01)

Mi a jó abban, hogy ha valaki sorozatos portálokat olvas? Első körben az, hogy olyan szériákról is olvashat, ami bejöhet, de viszont nem biztos, hogy valaha is hallott volna róla. Amikor elkezdődik az amerikai tévés upfronts májusban kevés sorozat az, ami felkelti a figyelmemet, majd végül többnyire azok lesznek nézősek, melyeket nem is vártam. Hanem azok, amelyek egy bejegyzésnek, vagy hozzászólásnak köszönhetően felhívják magukra a figyelmet.
Mindenképpen szeretném hozzátenni, hogy annak ellenére, hogy ismerem a Muppet show karaktereit soha egyetlen egy részt sem láttam belőle, csak részleteket. De ennek ellenére rühelltem is eléggé. Aztán idén indult egy sorozat ezeknek a karaktereknek a szereplésével, s leírás alapján kedvet is kaptam hozzá.

tm101.mkv_snapshot_00.30_[2015.09.25_16.14.21]

Tovább

November, merre vagy???

Azt hiszem lassan már olyan kiegészítőt is kell keresnem a bloghoz, hogy egy adott címke tiltólistára tehető. Habár tény, hogy rajongónak számítok, ha a Tomb Raider szériáról van szó. Ellenben idén aztán a sorozat igencsak előtérbe került a rengeteg megjelenéssel kapcsolatban, illetve a novemberben érkező következő részről.
Erről futott be két videó, ami egyre inkább meggyőzött arról, hogy a PC-s megjelenés előtt videokártya csere lesz majd indokolt. Ugyan szintén Xbox One-s videók, de remélem képeken kívül látunk mozgóképes megoldásokat is a 360-as változatból, melyet már előrendeltem.

Megjelenés november 13. Várjuk!

Végére pedig jusson egy hangulatos előzetes:

Scream Queens – Pilot (1×01)

Elkezdődött a szeptember, s vizuális szórakozás szempontjából bizony jönnek a sorozatok is. Bevallom a Scream Queens nekem felkeltette az érdeklődésemet mikor bejelentésre került, de szinte semmilyen hírt nem követtem nyomon vele kapcsolatba. Ennek annyi az oka, hogy egyszerűen egy kellemes popcorn szériát láttam benne, ami még szórakoztató is lehet. Mai napig vártam a megtekintésre szabadidő híján, de azt kell mondanom, hogy idén sorozat szempontjából ekkora moslékot még nem láttam!

sq101.mkv_snapshot_02.41_[2015.09.25_15.35.23]

Tovább

Munkaügyi rémálom

Sokszor merült fel bennem az, hogy kezdek olyan lenni, akinek van egy szikla szilárd véleménye egy bizonyos dologról, majd szépen “segget csinálok a számból” féle megvalósítással szembe hugyozom azt. De olyan Istenesen.
Elkezdődött az ősz, s ez nagyjából minden diák életében azt jelenti, hogy bizony vége a lustulásnak (már ha volt, természetesen), s most már keményen neki kell feküdni az iskolapadnak. Erről temérdek bejegyzés kering a neten, s nem csak az oktatásban még benne levő ismerőseimről beszélek. Az ősz nekünk, munkavállalóknak többnyire azt jeleneti, hogy elfogyott a szabadság (már, ha olyan helyen dolgozunk, ahol valamennyire legális a működés, s a szabadság nem csak papíron létezik), hiszen ilyenkor történik meg az, hogy hirtelenjében azon kapja magát az ember, hogy mást sem csinál, mint dolgozni jár. Mindeközben pedig a szabadideje eléggé megcsappant. Én is ezt tapasztalatom, viszont a különféle kormányintézkedéseknek hála tavalyhoz képest valamennyire csökkent is a fizetésem. A rengeteg levonás az, ami nem tetszik, s emiatt sem tetszett, hogy miután végig túlóráztam a júliusi hónapot szinte annak az összegnek több, mint a fele elment adóba arra az álláspontra jutottam, hogy bizony inkább azt a bizonyos övet kell szorosabbra venni, mintsem orrba-szájba dolgozni.

Ez a dolog addig működött, míg a felkéréseknél nem azt kezdtem számolgatni, hogy vajon mennyivel is tudnék többet keresni nettóban. Ennek “örömére” az augusztusi hónapban ismét töltöttem benn némi plusz időt, ami csak részben bizonyult jó döntésnek, hiszen így a szabadság miatt kieső munkanapok pótolva lettek anyagilag. Ekkor itthon szokásosan elkezdtem a “tököm tele van, hogy semmi szabadidőm nincs a túlórák miatt”, s megfogadtam, hogy ennyi volt részemről. Elég a normális nyolc órás munkanapok nekem. Eme állásfoglalásom tartott nagyjából két és fél hétig. A Blu-ray címkére kattintva látható, hogy mennyi eredeti kiadvánnyal gazdagodtam potom pénzért, azonban tökéletesen érvényesült a “sok kicsi sokra megy” elv. Mivel nem szerettem volna később ebből problémát, hogy vissza kell fognom magam anyagilag, így végül úgy döntöttem, hogy bevállalok plusz munkát. Kérdés persze adott, hogy vajon ez mennyire is volt jövedelmező nekem. Ámbár tény, hogy ez csak majd a fizetéskor fog majd eldőlni.
melos2sxc-512x382

Ennek egyetlen egy negatívuma volt ismét, hogy a pihenésre és szórakozásra fordított időm csappant meg jelentősen, melyet úgy próbáltam ellensúlyozni, hogy amikor lehetőségem volt a telefonomat használtam, hogy tudjak megnézni egy sorozat epizódot, vagy zenét hallgassak. Természetesen előfordult, hogy akár egy napot is feláldoztam, hogy azon az egyetlenen valamit csináljak, melyre nem jutott idő. Ilyen volt a “gamer-nap”, melynek keretén belül a Tomb Raider Chronicles-t tettem úgy magamévá, hogy a játéknak addig nagyjából csak a 30%-át teljesítettem. Persze nem kell mondanom, hogy másnap mennyire zsongott a fejem, meg a szemem a sok játéktól.
Mindezek mellett a munkába való eljutási időn is próbáltam spórolni, melyen az időjárás előrejelzés szerencsésen keresztbe húzott. Egyrészről örültem, hogy az izzasztó meleg eltűnik végre az életemből, s kicsit szomorú voltam, hogy az én “vasparipámat” ezeken a napokon nyugdíjaznom kell. Az esernyőm készen áll mindenre jóra, azonban a hét elejére ígért esős napok viszont csak hétvégére értek ide, így nagyon örültem, amikor gyalog indultam neki a munkába, s közben pedig simán időt tudtam volna spórolni, ha kerékpárt tudtam volna igénybe venni.

Hogy milyen is lesz-e a következő hónap az többnyire az adott végén derült ki mindig, hiszen nincs stabil munkaidőm köszönhetően a két műszakos műszakrendnek. Kissé csapkodtam a fejem, hogy mire számíthatok, hiszen a novemberi játékmegjelenést alapul véve az összes szabadságomat egy bizonyos hétre írtam, így szeptember, október szabadság nélkül maradt, s amiben bízhattam kivétel nélkül a pihenőnap. Erre tökéletesen rákontrázott kollégám, aki közölte távozását, s lelki szemeim előtt lebegett, hogy bizony nem szeretném tudni, hogy hogyan is fog alakulni a munkanapjaim száma, s megvalósítása a következő hónapban. Eme rémálmom be is következett, ugyanis kezembe véve a következő havi beosztást kijelenthetem, hogy bizony a hónap első fele nem túlságosan munkaerő barát. Ha erre még ráteszem azt, hogy a túlóra lebeg szemem előtt… háááát. De ugye, ha akarok vásárolni…

Egyelőre nagyon bízom abban, hogy eme rendszer hamarosan helyre áll, s én is készen leszek arra, hogy tartósabban tudjak kikapcsolódni, mert az alvás még nem jelenti, hogy teljesen helyreálljon a lelki világom. Lassan már azon gondolkodtam, hogy nyomtatok ki magamról fényképeket, s szétosztogatom mindenkinek, hogy ne felejtsék el, hogy hogyan is nézek ki…

Újabb mozgóképeken a Rise Of The Tomb Raider!

Nemrégiben újabb videó látott napvilágot a novemberben megjelenésre kerülő új epizódról. Pöppet elmaradtam vele lévén a munka eléggé visszarántott, így a hírekkel nem nagyon voltam képben.
Ami mindenképp bizonyos, hogy november 13-án érkezik Xbox One és a Xbox 360 konzolokra egyelőre. Utóbbival rendelkezem, szóval bízom benne, hogy elfogadható grafikával fog jönni, s ugyanolyan élvezhető lesz majd, mint az előző epizódok. Persze nálam a maximális grafikai élmény miatt instant vásárlós lesz a PC változat is.

Ami egyelőre mindenképp pozitívum számomra, hogy esett a Xbox 360-as ára, habár még így is 13.990 forintot kóstál. Kintről megrendelni sincs értelme, lévén nem spórolnék sokat, sajnos.
Ellenben bízom benne, hogy remek lesz ez is, hiszen a november zsúfolt lett volna anyagilag, így végül visszamondtam a Star Wars Blu-ray változatát, s helyette inkább Croft kisasszony új kalandját választottam. Bízom benne, hogy nem volt rossz döntés.

Zoo: 1.évad

Az uborkaszezonban is van élet? Legalábbis, ami a sorozatokat illeti?
Egyetlen egy dolog miatt nem szerettem a nyarat mióta sorozatokat nézek. Méghozzá azért, mert többnyire májusban leköszön az összes, s szeptemberig szinte semmi nézni való nincsen. Ebből fakadóan nagyon örültem, hogy megérkezett a Zoo, amelyről az a véleményem, hogy üde színfolt volt a forróságban még akkor is, ha nem váltott meg napvilágot. De azért szívesen elnézegettem.

Tovább

Fókuszban a filmek!

Aki nem csak egy alkalommal tévedt ide, hanem többszöri alkalommal az tudja nagyon, hogy egyik kedvenc szórakozási tevékenységeim a vizuális tartalmakhoz kötheti.
Én is azok közé tartozom, akiknek iszonyatosan sok lemezzel rendelkeznek rájuk kiírt tartalmakkal. Azonban akadnak olyanok, amelyekről az a véleményem, hogy megéri megvásárolni őket ezáltal támogatva a készítőket, kiadókat, illetve a tartalom olyan minőségi termék, melyet szívesen felteszek a polcomra, hogy aztán elégedetten levehessem őket. Játék szoftver tekintetében elsődleges ilyenkor, hogy ne kelljen tökölnöm különböző letölthető változatokkal, amely vagy működik vagy nem (ámbár kizárólag a Tomb Raider széria darabjai voltak, amelyeket hajlandó voltam kezdő áron megvenni a megjelenés napján), míg filmek tekintetében a tömörítetlen transzfer, illetve az extrák, melyek megadják a kezdő lökést.

Lehet fikázni, de annak idején moziban láttam az Alien vs. Predator-t, s nagyon tetszett. Ámbár tény, hogy nem is próbáltam hasonlítani semmihez. Itthon a kiadvány már nem érhető el, s roppant vonzó volt, hogy kintről 1200 forintért megvásárolhattam. Hogy olcsóbban jöjjek ki, így három filmet (Alien vs. Predator 2, Silent Hill Revelations) rendeltem, de még így is 4 ezer forint (!!!) volt az összeg, amit kifizettem szállítási költséggel együtt!  Így azt hiszem a jövőben majd fogok még rendelni az angol amazon oldaláról.
Tavaly gondolkodtam, hogy moziban kellene megnézni a Maleficent (idehaza Demóna) című alkotást, de végül nem jutottam el rá. Végül nem történt meg, így itthon néztem meg. A kép és a film minősége nekem tetszett. Ugyan online megrendelhető 2990 forintért, de mivel erre még 1200 forint szállítási költség jön rá, így úgy voltam vele, hogy majd akkor rendelem meg, ha többet vásárolok itthon eredeti kópiát. Mivel ügyes voltam, s izzó nélkül maradtam a szobámban a helyi MediaMarkt-ot vettem célba lévén ott kipróbálható az összes ilyen termék. Ekkor futottam bele a filmbe, s úgy döntöttem, hogy megvásárolom.

Hisilicon Balong

 

Újabb videókon mozog Nathan Drake!

Az Uncharted egyik személyes kedvencem, ami már akkor belopta magát a szívembe, amikor még nem is rendelkeztem konzollal. Ez volt az a cím, amiatt nagyon féltékeny voltam a konzol tulajokra, hiszen pár gameplay videókból is látszódott, hogy minőségi anyaggal van dolguk. Elég sok év telt el, mire rászántam magam egy Playstation 3 vásárlására, habár tény, hogy Blu-ray lejátszót (is) akartam kiváltani vele, így rossz vétel nem volt, hogy csak kevés játékot játszottam ki rajta, illetve még kevesebbet birtoklok.
Egyetlen egy negatívumot tudnék felhozni, ami nem más, mint látvány terén az alacsony felbontású textúrák, melyek sajnos némi “mosott és recés” hatást kölcsönöznek a megalkotott látványnak egy full HD felbontású TV-n. Ennek ellenére is azt gondolom, hogy remekül néz ki még így is. A Playstation 4 konzolon és az erre kiadott és kiadásra tervezett változatokat beszerezésén azért gondolkodok, mert a fentebb említett negatívum eltűnne a nagy felbontás, s a magasabb képfrissítés miatt, illetve a következő generációs konzolt is tudnám használni Blu-ray lejátszóként.

Vásárlási ösztönzőnek kiválóan hatott az alábbi videó, mely tanúsítja, hogy iszonyatosan jól sikerült  port.

Kezdő ár nagyjából 20 ezer forint lesz, de én inkább megvárom, míg leesik legalább a felére, hogy érdemes legyen megrendelni. Utána majd ráér beszerezni a hozzá szükséges konzolt, ami minden bizonnyal magával hozza, hogy a jelenlegi eladásra kerül majd a megvásárolt szoftverekkel együtt. Bízom benne, hogy jövő ilyenkor már a játékról megszületett bejegyzést fogom írni.

Come To Silent Hill!

Mióta rájöttem, hogy az angol amazon oldalán a regisztrált felhasználóktól is lehet rendelni bevallom nehezen álltam meg, hogy ezer forintos (!!!) tételeket ne fizessek ki. Mert legyünk őszinték, hogy eredeti Blu-ray ennyiért nagyon megéri. Főleg, hogy ebben benne van a szállítási költség is.
Persze magyar vonatkozás nélküli kiadványról van szó, de aki valamilyen szinten tud angol nyelven, annak komolyabb baja nem lehet.

Egyébiránt nagyon tetszett a Silent Hill Revelation, melynek sajnáltam a bukását. Azt viszont még jobban sajnáltam, hogy itthon nem jelent meg csak DVD-n. Így ezt pótoltam, s megrendeltem.

Hisilicon Balong

hdr

Hisilicon Balong

Azt hiszen havonta 2-3 új kiadványra majd benevezek. Végül is olcsóbban megúszom, mint ha vennék egy írható Blu-ray lemezt, melyre kiírjam a filmet.

Six Feet Under: 1.évad

Magyar cím: Sírhant művek

Miután kifutottak itthonról a brazil és a mexikói szappanoperák, s végre az internet is elérhető áron lett megfizethető lehetőségem lett arra, hogy végre hozzáférhessek kedvenc sorozataim idehaza abbahagyott epizódjaihoz, ami számomra nagyon nagy öröm volt. De természetesen egyszer minden véget ér, így hát a befejezettek helyett kellett keresni másokat. Nagyon sok szériát kezdtem el, de kevés volt az, amire nyugodt szívvel használhattam volna a “minőség” kifejezést.
Ahogyan telt az idő természetesen több olyan emberrel ismerkedtem össze, mint én, s persze ajánlottam a kedvenceimet. Az egyik volt ugye a Six Feet Under, mely 2001 és 2005 között futott le öt évadot. De mivel az HBO saját gyártású sorozata volt, így egy etap csak 13 epizódos volt, melynek köszönhetően nem voltak fillér epizódok. Eme volt az, amit nagyon ajánlottam, s a legutóbbi ajánláskor rájöttem, hogy már bizony nem sokra emlékszem belőle. Tömör epizódszámú évadok és a HD minőség elérhetőségének együttese hozta magával azt, hogy végül nekiültem még egyszer…

sfu00

Tovább

Z Nation – Pilot (1×01)

Jönnek a zombik, s megállíthatatlanok!
Nem tudom, hogy én nem voltam ennyire fókuszban ebben a témában, vagy mostanság szaporodtak meg az ilyen témát alapul vevő filmek, s sorozatok? Minden bizonnyal a kérdésemre nem fogok választ kapni, ámbár mondjuk tény, hogy nem is lényeges. Azonban azt nem tudom, hogy a Z Nation hogyan is maradt ki a szórásból, amikor bemutatkozott? Miután belefutottam egy cikkbe a második évadjáról, így úgy döntöttem, hogy szentelek egy háromnegyed órát annak, ahogy vajon mennyire is lenne az én világom.

z000

Tovább

Didergős nyárutó

Lassan már egy hónapja annak, hogy ebben a kategóriában született tőlem bejegyzés. Ennek legnagyobb oka talán az, hogy egyszerűen nem nagyon tudtam visszatérni önmagamhoz, hogy kipihenve tudjak bármi értelmeset is írni. A szinte két hetes szabadságom utáni időszak igencsak megviselt. Első körben azért, mert ugyebár még nem töltöttem be a harmadik x-et, s ennek köszönhetően kevés éves szabadságom van. A több, mint tíz napos szabadságom pedig úgy jött össze, hogy bizony volt benne szabadság, pihenőnap egyaránt. Ráadásul mindig van egy valaki, akinek valahogy sohasem jó az aktuális beosztás, s így cserélnem kellett vele. Ennek köszönhetően miután visszatértem azzal kellett szembe néznem, hogy három hétre van összesen öt (!!!) pihenőnapom, melyből négy természetesen a vasárnapot jelentette. Így múlt héten jött el az a pillanat, amikor végre két napot egyben itthon lehettem. Ennek viszont nagyon örültem, s végre kicsit fellélegeztem, hogy nem arról szólt a délelőttöm, hogy azt kellett várnom, hogy a mosógépből mikor tudom kivenni a ruhát, hogy megszáradjon.

Próbáltam minél többet pihenni, de ugyebár ez nem mindig jött össze. Főleg, amikor több műszakról van szó, akkor sokszor megesik, hogy az ember nem tudja magát kialudni. Ilyenkor elég nyűgös tud lenni. Nálam is előfordult, s persze ilyenkor alig vártam, hogy itthon legyek, s befeküdjek a puha ágyba. Ennek volt többek közt köszönhető, hogy nagyjából sehová nem mentem. Kivéve egy helyet: a strandot.
Tudni illik, hogy a helyi strand elég sok kedvezményt hirdetett, így végül a hozzánk is bedobásra kerülő újságban is volt egy kupon, melynek köszönhetően majdnem 50%-al olcsóbb volt a belépő. Mivel elég jó idő volt, ezért úgy döntöttem, hogy szeptember 1. nálam nem a tanévkezdés első napja lesz, hanem az év utolsó strandolása, hiszen elnézve a beosztásomat, s az időjárás előrejelzést nem hiszem, hogy lett volna rá esélyem még egyszer. Ami be is jött. Legjobban arra voltam kíváncsi, hogy vajon mennyien is lesznek, hiszen amit legjobban utálok az a tömeg. Amit meg is tapasztaltam már mindkét alkalommal, mikor kimentem. Az idő jónak tűnt, s meg is lepett, hogy mennyire kevesen voltunk. Ennek örültem, hiszen kedvemre lubickolhattam, illetve végre magam is megtapasztalhattam, hogy tökéletesen megtanultam az úszáshoz szükséges mozdulatokat. Egyetlen egy dolgot kell még tökélyre fejlesztenem: a tempózást. Egyetlen egy negatívum volt, hogy a magas hőmérséklet ellenére fújt a szél, s ennek köszönhetően volt némi vacogás. De ennek ellenére jól éreztem magam, s még leégni sem sikerült.

Sajnálatos módon az időjárás eléggé megváltozott, s bizony olyan hűvös volt, hogy kénytelen volt egy bizonyos időre a kerékpáromat nyugdíjazni, s gyalog útnak indulni a munkahelyre. Mindezek mellett pedig rengeteg eső esett, melynek köszönhetően nem egyszer sikerült elázni, ami nem az esernyő hiányának, hanem inkább a rossz út miatt történt. Hiszen borzasztó, hogy egyes utcák errefelé olyan szinten kátyúsak, hogy nem tud az ember normálisan közlekedni ilyenkor.
Természetesen azért olykor felsütött a nap, amelynek én nagyon örültem még akkor is, ha nem tudtam elmenni sehová, hiszen másnap munkanap volt. De ennek ellenére volt egy gyönyörű hétköznap, amikor a fél utca előkapott valamit, hogy megörökítse az égboltot:

IMG_20150906_191332 IMG_20150906_191339 IMG_20150906_191441

Nagyon ilyet sem láttam még, s örültem, hogy itthon voltam, így lehetőségem volt megörökíteni. Habár csak az udvarból sikerült, hiszen nem tartott sokáig. Gondolkodtam, hogy majd az utca végén lévő gátra felmegyek, ahol van egy szép szántóföld, de sajnos mire odaértem, addigra már rég eltűnt… Kár.

A hideg idő arra kényszerített, hogy a négy fal közt legyek. Mondjuk tény, hogy a munka után, illetve előtt nem is nagyon volt kedvem sehová se menni. Azok az egy pihenőnapok meg olyanok voltak, mint ha nem is lettek volna. Ezeken meg egyébként sem akartam senkivel se találkozni. Számomra bőven elég, ha napi szinten hallgatom egy-két kolléga idióta marhaságait, s ilyenkor örülök, ha csend van körülöttem. Ennek köszönhetően pedig aztán a virtuális szórakozás volt a középpontban nálam. Ismét. Első körben végre megérkezett az Alien Anthology, melybe ma kezdtem bele. Szállítási költséggel együtt nem érte el az 5 ezer forintot, így azt gondolom nagyon jó vétel volt. Persze az alacsony ár nagyon vonzó volt, így jelen pillanatban három film van úton, mely elvileg jövő hét péntekig meg kellene, hogy érkezzen. Ha jól számolom, akkor minden bizonnyal szerdára már itt is lesz.
Nagy hiányosságomat pótoltam végre a Tomb Raider: The Last Revelation-nal, illetve a Tomb Raider: The Times-szal. A sorozatból egyik sem volt a kedvencem, de ha már nekiálltam a klasszikus részeknek, akkor már nem volt megállás, hogy ezeket is magaménak tudjam. Bár tény, hogy annak idején is eléggé fogtam a fejemet, most is sokszor éreztem úgy, hogy elég volt. De kitartó voltam, így a vállalhatatlan nehézségi szint ellenére mindkettőnek a végére értem. Ennek kapcsán pedig örültem, hogy végre neki kezdhettem az ötödik résznek. De mivel azért itthonról is ki kell mozdulni, így jelentősen át kell szerveznem, hogy mikor mit csinálok, hogy jusson idő mindenre. Így játékok terén csak ez lesz most terítéken.

Többször kaptam már az arcomba, hogy nem vagyok “ünnepi ember”. Ez alatt azt lehet érteni, hogy én csak akkor szeretek ünnepelni, hogy ha ténylegesen egy olyan dologról van szó, ami jó kedvre derít. Az, hogy felkelek, s születésnap, vagy névnap van, esetleg szilveszter vagy egyéb ünnep nekem az nem ad okot az ünneplésre. De mivel mostanság kissé megéheztem a tortákra, így belementem, hogy legyen némi ünneplés, s magamat meg megleptem a fenti filmekkel. Így végül a hétre kivettem három pihenőnapot, s ezeknek a megtekintésével fogom tölteni az időt elsősorban.
Ahogyan pedig néztem sajnálatos módon már megkezdődött az ősz, s bízom benne, hogy elég sokáig lesz még a hőmérséklet 20°c felett, mert dideregni csak akkor szeretek, amikor hó van. Mert az legalább látványban nekem tetszik.

Tomb Raider – The Times (1999) Teszt

Aki nyomon követi eme blogot, azt hiszem annak nem kell ecsetelnem, hogy mekkora rajongója is vagyok a sorozatnak. Annak ellenére, hogy nagyon sok időt fordítottam a klasszikus sorozatnak úgy esett, hogy nem mindegyiknek sikerült a végére érnem. Volt olyan, amelyiknek a felénél feladtam, mert nem boldogultam vele, illetve akadt olyan is, amellyel szemben olyan technikai problémáim akadtak, hogy egyszerűen nem tudtam a játékot egy bizonyos ideig játszani.
Idén erős lökést adott számomra, hogy az első rész megjelent mobiltelefonokra szinte teljesen érintetlenül, de grafikailag kicsit felturbózva. Ennek köszönhetően ültem neki a folytatásoknak, s elmondhatom, hogy mára már minden egyes részt magaménak tudhatok. Ugyanis a The Last Revelation alcímet viselő negyedik résszel pótoltam a hiányosságomat, majd pedig a kiegészítőket vettem célba, melyet kereskedelmi forgalomban én sehol nem találtam meg. Ennek ellenére azonban mégis sikerült beszereznem őket, így szépen nekiálltam. Tegnapi nap mielőtt még munkába indultam volna volt annyi időm, hogy a negyedik rész kiegészítőjének is nekiüljek, mely a The Times alcímet kapta.

tt00

Tovább