Amikor elkezdtem dolgozni, akkor egyből megnyílt előttem egy csomó olyan lehetőség a szórakozásra, mely előtte anyagi okok miatt nem volt elérhető számomra, vagy pedig csak minimálisan tudtam belekóstolni adott dolgokba. Örültem is nagyon, hiszen amennyire csak lehet próbálom kiélvezni az életemnek minden adott percét, ha már dolgozom, s van keresetem. Persze nem egy versenyképes pozícióról van szó, így hát azért a nadrágszíjat meg kell szorítani, ha arról van szó.
Tavalyi nyár számomra elég visszás lett, s sajnos nagyon rossz élményekkel is zártam szeptemberben. Ugyanis a terveimmel ellentétben szinte semmit nem tudtam összehozni egy lehetséges költözés miatt, mely szinte az utolsó pillanatban meghiúsult, de a hat számjegyű összege miatt jelentősen odavert számomra. Ennek köszönhetően az „ingyenes” kikapcsolódáson kívül kétszer sikerült eljutnom a moziba, s nagyjából ennyi volt.
Idén persze sokkal jobban kívántam ezt megtervezni, ami szintén nem jött össze. De hát mondani szokás, hogy ember tervez…
Első körben megfogadtam, hogy nem lesz itthon ülés. Sajnálatos módon voltam oly balga, hogy a szabadságomat a nyár utolsó hónapjára időzítettem, így hát már a második olyan beosztást kaptam kézhez, melytől az égnek állt a hajam. Sebaj gondoltam, hiszen leegyeztettem, hogy a hónap végi, illetve a hónap eleji szabadnapokat toljuk össze, s majd alkotok valamit itthon. Első körben a megvásárolt Mátrix trilógia került megtekintésre, amely egy pozitív példája volt, hogy hogyan lehet hasznosan eltölteni az időt. Mindeközben észrevétlenül eltelt felettem az idő, így végül úgy döntöttem, hogy teszek egy kört a strandon. Rögtönzött döntés volt, s mivel egyébként is imádok lubickolni úgy döntöttem most egyedül teszem a tiszteletemet a helyi fürdőben, hogy láthassam mennyire lesz rám pozitív hatással. Korábban már ecseteltem, hogy ha egyedüli programnak választom a strandolást, akkor költségileg jobban jövök ki, hiszen csak a belépő árát kell kipengetnem, s nincsenek impulzus ingerek ételek, italok vásárlására, lévén egész időmet a vízben fogom tölteni.
Bevallom ez volt az első eset, hogy egyedül látogattam ki a strandra, de a frusztrációm az első két percben elmúlt. Mikor a lábamat elérte a víz máris jókedvre derültem, s éreztem, hogy akkori esetben jót tett a hirtelen jött ötlet megvalósítása. Nagyjából két és fél órát töltöttem kint, ebből jó, ha negyed órát töltöttem a vízen kívül. Így nem meglepő, hogy iszonyatosan kifáradtam, habár utóbbit leginkább az elmúlt hónapokban felvett lusta szokásaimnak tudtam be. Természetesen a strandolást sem úszhattam meg következmények nélkül. Igaz, hogy most nem égtem le, s nem kaptam napszúrást, de másnap a fülészeten kötöttem ki. Szerencsére megoldódott a hallás problémám hamar, s táppénzes óráim sem keletkeztek.
A munkába való visszazökkenés nem volt túl könnyű, főleg hogy vállaltam be túlórát. De mint minden évben most is eltökéltem, hogy életmód váltásba kezdek főleg azért, hogy bírjam a fizikai megterhelést. Persze nem munka szempontjából, hanem hogy jobban bírjam a kerékpározást, mert észrevehetően ellustultam. Így hát nekiláttam felfedezni a környéket, s igénybe vettem a nemrégiben felfedezett bicikli utakat is.








Mindezek mellett pedig iszonyatosan büszke voltam magamra, hogy milyen eredményt is sikerült elérnem:
![Screenshot_2015-06-07-21-35-46[1]](http://www.dentorel.net/wp-content/uploads/Screenshot_2015-06-07-21-35-461.png)
Mindezek mellett persze iszonyatosan rá voltam feszülve arra, hogy a héten bemutatásra kerül a Jurassic World. A szerdai premier előtti vetítésre nem tudtam volna elmenni, lévén egész nap dolgoztam volna, de csütörtökön munka utánra terveztem. Azonban az egészet keresztül húzta az a dolog, hogy egy egész éjszakát töltöttem szinte ébren, lázasan, s másnap kénytelen voltam elmenni az orvoshoz. Még egy héttel ezelőtt azt ecsetelgettem, hogy mennyire is jól vigyázok magamra, hiszen legutoljára tavaly év elején voltam beteg. Pontosabban akkor volt az utolsó megfázásom. Erre most szépen levett a lábamról a nátha. Természetesen másként adtam elő a munkahelyen, hogy ne érje a szó a ház elejét, hogy egy megfázás miatt maradok itthon. Nem örültem neki, hiszen egy zsinórban négy napot itthon kell töltenem, melynek költségeit vagy kispórolom, vagy pedig túlóraként ledolgozom. Tehát vagy nem megyek sehová, ha úgy alakul, vagy pedig bevállalok túlórákat, hogy el tudjak menni valahová. Remek.
Egyelőre könnyek közt, berekedve ülök a gép előtt, s bízom a mielőbbi felépülésben. Noha az orvos szerint feltehetően ott rejtőzött a hiba, hogy magamra állítva a ventilátort aludtam mindig, s innen jöhetett a megfázás.
Amit sikerült elérnem ebben a két napban, hogy a Tomb Raider II végére értem, illetve ismét nekiültem a Desperate Housewives-nak. Bízom abban, hogy ez a négy nap nem fogja érinteni a júliusi terveimet (már, ha az e hónapit eltörölte), s moziba is legrosszabb eshetőség esetén szombatra csúszik. Ámbár meglátom, hogy mennyire is fog majd ez betenni a nyaramnak.