Jurassic Park: The Game Teszt

Platform: PC

1993-ban mutatták be a mozik Steven Spielbeg Michael Chrichton “Őslénypark” című könyve alapján készült Jurassic Park névre hallgató filmjét. Addigi legrealisztikusabb, leglátványosabb, s minden idők egyik legjobb dinoszauruszos filmjét, ami szinte azonnal a klasszikusok közé emelkedett amellett, hogy a beleölt 63 millió dolláros gyártási költségnek több, mint az ötszörösét, azaz 365 millió dollárt termelte vissza a stúdiónak. A legendás első epizódot még két rész követte, ami sajnálatos módon rajongói visszajelzés és bevételek szempontjából sem nőtt fel a klasszikus első epizódhoz.
Természetesen egy ilyen nagy bevételeket produkáló kalandfilmhez illik valamiféle játékadaptációt is szolgálni. Rengeteg játék született. A köztudatban a  Jurassic Park: Trespasser és a Jurassic Park: Operation Genesis maradt meg leginkább, hisz leginkább ezek az alkotások voltak azok, amik valamilyen szinten szórakoztatóak voltak, s kicsit szájat húzva ugyan, de rámondhatjuk, hogy minőségiek is. 2001-ben debütált a mozikban a film harmadik része, ami mind rajongói, mind bevételek szempontjából sajnos igencsak csalódást keltő volt. A harmadik epizódhoz kapcsolódó játékok (többségük játéktermi gépek voltak) pedig kritikán aluliak voltak. Közel kilenc év telt el, amikor is a TellTalle Games játékstúdió bejelentette, hogy egy Jurassic Park játékon dolgozik. Rengeteg, a filmet kedvelő játékosnak megdobbant a szíve, hiszen 2010-2011-ben már igazán minőségi játékokat lehet gyártani mind grafikailag, mind történetileg. S sokakhoz hasonlóan én is felfigyeltem erre, s bizony vártam a megjelenést. Ugyan a kiadott képek, gameplay videók alapján látható volt, hogy grafikai nem lesz eget rengető (egyesek szerint egyenesen pocsék kategóriába tartozik), de mégis elfogadhatónak tűnt részemről.

Az előzetes tervek szerint a játék 2011 áprilisában érkezett volna kizárólag letölthető formában. Négy epizódosra tervezték, s bizonyos időközönként kerültek volna elérhető és letölthető formában. Azonban az áprilisi megjelenés egyéb technikai problémákra, s további fejlesztésekre hivatkozva végül november közepére torlódott. Azonban a játékstúdió kiengesztelte a rajongóit, ugyanis nem csak egy gyűjtői kiadás kaphattak kézhez, hanem az előzetes tervekkel ellentétben a teljes játékot is magukévá tehették.
Aki nem követte figyelemmel a fejlesztők nyilatkozatait, s a fejlesztői videókat az minden bizonnyal keményen pofára esett (vagy fog esni), ugyanis az elvárásokkal ellentétben nem egy FPS-szerű akciójátékot kaptunk, hanem egy úgy nevezett point & click kalandjátékot, melynek története párhuzamosan folyik a filmben megismert cselekményekkel.

Continue reading

Szerencsém van!

Sokan mondták, hogy visszafogom sírni az iskolai éveket. Én már az utolsó évben is eléggé sajnálkoztam, hisz tudtam, hogy számomra véget ér ez az időszak, s majd nagyon fog hiányozni. S hiányzott is, ugyanis tavaly júniusban léptem ki a nagybetűs életbe, hogy aztán öt hónapos munkanélküliség várjon rám. Nagy sikerélménynek könyveltem el, amikor egy nagyobb céghez kerültem decemberben, de hamar rájöttem, hogy bizony ott mindenki magasról tojik a fejemre, s senkit nem érdekel az, hogy a próbaidő végén valóban meg is tudjak ott maradni. Arról nem is beszélve, hogy a kollégákkal ugyan személyes konfliktusom nem volt, de a naponta előkerülő gusztustalan, neveletlen viselkedéstől napi szinten rosszul voltam és idegesített. Így egy hónapnyi munka után végül nem én lettem a befutó, amit nem is bántam, mert nem egy álom munkáról volt szó.
Az álom munka ezután jött el egy közeli frissen nyíló üzlet képében bő két hónapos álláskeresés után, hogy olyannyira álmokra és naivitásra épült, hogy jóformán két hónap után útilaput kaptam a talpamra, hisz a cég csődközeli állapotba került. Ezután viszont ismét itthon üldögélés lett várva valamiféle munkára. Már mindegy volt, hogy milyen, csak legyen már valami. Ennél fogva sajnos igencsak betett a jókedvemnek, s igencsak sikerült beárnyékolnia mindent. Aztán végül augusztusban kaptam egy telefont, s így augusztus végétől ismét munkába állhattam.

A munkakör és a munkahely nem álmaim állása, de mégis munka. Ettől függetlenül természetesen szerettem volna megmaradni, hisz két rosszul választott és jövőképpel egyáltalán nem rendelkező állás után már igazán reménykedtem, hogy jön egy hosszútávú is. Sajnálatos módon a három hónapos próbaidőm alatt másik kollégámat elküldték, így én akarva, akaratlanul elkezdtem azon aggódni, hogy vajon mi lesz a sorsom. Tanulva előző esetből már most elkezdtem munka után keresni, míg közben dolgoztam, hogy végül ne eshessek keményen pofára, mint az előző munkahelyemnél, ahol túlságosan lojális voltam a főnökömhöz, s bíztam benne nem lesz olyan gerinctelen velem szemben, hogy egyik napról a másikra megszüntesse munkavállalói jogviszonyomat. Végül megtette.
Az új helyen viszont egy nagyon pozitív dolog volt, amit nagyon sajnáltam volna: a kollégák. Ugyanis szinte kivétel nélkül mindenkivel kijöttem, s senkivel nem voltam haragban, s eléggé könnyen eltelt a munkaidő. Gyakran azon kaptam magam, hogy igencsak jó napom volt, s igencsak hangulatos is, s máris letelt a munkaidő. Így rendkívül pozitív dologként ért, hogy a minap közölték velem, hogy próbaidő letelt, s továbbra is igényt tartanak rám. Ennél fogva pedig jövővel kapcsolatban kicsit merészebb mertem lenni. Példának okáért a gépfejlesztés sokkal tudatosabbá vált részemről, s aznap úgy döntöttem, hogy ugyan jelenlegi konfigurációm alkatrészei (függetlenül attól, hogy idén januárban eszközöltem egy gépfejlesztést) nem épp a kor legmodernebb kellékei, s így bizony drágább alkatrészek már nem biztos, hogy ugyanúgy fognak működni, mint az újabb alkatrészek mellett. Ettől függetlenül többet mertem rászánni az augusztus vége óta tervezett VGA vásárlására, s végül Nvidia kínálatából választottam egy ASUS GTX 550 Ti videokártyát.

Másnap kora reggel viszont pont ébredésre meg is jelent a futár a fentebb látható kártyával a kezében. A csomag átvétele sokkoló volt, ugyanis a kártya jóval nagyobb volt, mint vártam. Végül beépítettem a gépembe, s örömmel nyugtáztam, hogy valójában belefért, habár a három merevlemezem közül az egyiket sajnálatos módon ki kellett vennem, de még így is bőven jól jártam, hisz jelenleg egy 500 és egy 1500 gigás whincester pörög a gépemben.
Természetesen az új kártyát tesztelni kell, s kíváncsi voltam mire képes a GDDR5-ös 1 GB-s fedélzeti memória, megspékelve  192 biten. Nos, ugyan tisztában voltam, hogy a jelenlegi alkatrészeim nem fogják kipörgetni rendesen az új szerzeményt, ennek ellenére mégis leesett az állam. Idén újítottam műszaki dolgok terén itthon, így a régi tévémet egy Full HD LCD tv-re cseréltem, amit ráadásul összekötöttem a géppel, s így kényelmesen lehetett filmet nézni, s játszani némi kompromisszummal természetesen. A régi kártya sajnos nem volt a legtökéletesebb, így sajnos meg kellett békélnem azzal, hogy bizony a játékok túlnyomó többségét nem hogy Full, hanem mezei HD felbontáson sem futtathatom. Azonban az új szerzemény erre tökéletesen képes, s eddig még nem akadt olyan olyan játék, ami kifogott volna a jelenlegi konfigurációmon. Még a hatalmas gépigényéről elhíresült Crysis játékok is hajlandóak Full HD-ben minden maximális beállításon futni minden gond nélkül. Ebből adódóan pedig pénztárca kímélőbben jöhetek ki gépfejlesztés téren egy ilyen erős kártyával. Így végül a következő két hónap még gépfejlesztésről fog szólni, hisz fizetésem nem akkora, hogy mindent egyszerre meg tudjak venni, továbbá nem kívánom a teljes bevételemet erre fordítani. Így következő hónapban egy 500W-os tápegység, Blu-Ray író (hozzá pedig természetesen lemezek a HD tartalmak kiírásához) valamint a januárban esedékes további alkatrészekhez megvételre kerülő DDR3-as memóriák.

Téli időszak többnyire számomra az itthon ülésről szokott szólni, így számomra semmiféle komolyabb nehézségeket nem jelent, hogy jelen pillanatban ilyen dolgokra költök. Lévén most már hosszabb időre tervezhetek, így a jövővel kapcsolatos tervek miatt legkésőbb tavaszra egy laptopom kívánok beújítani, s tavaszra pedig teljes egészében szabadtéri programok és ruhatár fejlesztése lesz a cél. Terveimet itthon már ecseteltem is, lévén útitárs feltehetően szülők egyikéből kerül ki, így már előre vázoltam terveimet tavaszra és nyárra.

American Horror Story – Pilot (1×01)

Vicces az, hogy az idei évadból kizárásos alapon csak olyan sorozatok maradtak továbbra is nézősek, amelyeket eredetileg be se akartam próbálni. És az is felettébb érdekes, hogy kizárásos alapon csak olyan sorozatok jöttek be szinte teljes mértékig, amelyeket igazán meg sem akartam nézni, csak a pozitív visszajelzés, illetve a nézettség böngészése közben kedvet kaptam arra, hogy belepillantsak. Nos, az egyik ilyen sorozat nem más, mint az American Horror Story, ami a horror műfaját igyekszik valamely módon átalakítani tévés sorozattá… a bevezető epizód alapján elég sikeresen főleg annak fényében, hogy miközben eme sorokat írom már rég berendelésre került a sorozat második évada is.

Nem véletlen, hisz a sorozat mögött elsősorban olyan nevek vannak, mint Ryan Murphy, akinek neve azért jelent valamit. Ha mást nem azt, hogy egy pilotnyi esélyt kell adni az adott sorozatnak. Én adtam, s bizony nem bántam meg.
A szokásos horror elemeket megkapjuk már a legelején, s ezzel egyetemben az alapkoncepciót is: adott egy elhagyatott és elátkozott ház, mely szörnyű titkokat rejt magába. Ide költözik be egy család, s megannyi érdekes dologra lesznek figyelmesek.

Continue reading