Harry Potter And The Deathly Hallows: Part 1 Teszt

Platform: PC

Nem mondanám magam Harry Potter rajongónak. Annyira nyerte el a tetszésemet, hogy leüljek a filmek elé, melyeket megnézzek párszor. Játékok terén azonban soha sem volt kiváltképp kedvencem, pedig az első három epizód játékadaptációjával rengeteget játszottam, s bizony valahol el is nyerték a tetszésemet. Sajnos a későbbi részek már kevésbé. Ahogyan a film kezdett “felnőni”, azaz a gyermeki meséből végül egy elég kemény szinte majdnem akciófilm lett, s ehhez viszonyulva úgy változtak a játékok is, amivel nagy baj nem is lenne, de sajnos ez a változás nem nevezhető még a legnagyobb jóindulattal sem pozitívnak. Már az ötödik illetve a hatodik rész játékváltozatának is voltak nagyon kiugró hibái, amit egyébként illett volna kijavítani, azonban az új résszel sikerült azokat felnagyítani és egyébként teljes egészében új szintre emelni azokat, hogy aztán az ember elmondhatja később, hogy ez bizony minden volt, csak nem szórakoztató.

Persze, ha egy mozifilm (és most már sorozatok is) utózengésnek kap egy játékadaptációt az mindig elgondolkodtató, hogy vajon történetesen hogyan is fog elsülni. Mert nem elég, ha az alapanyag megjelenik előttünk játszható formában, hanem annak bizony jónak kell lennie, s legalább annyira, hogy az ember érezhesse azt, hogy bizony ugyanolyan – ha nem jobb -, mint az alapmű, ami megtetszett neki. Sajnos a filmek alapján készült játékok legtöbbször csúnyán elbuknak, hisz nem képesek azt a minőséget megütni, mint kellene. És bizony ez elég nagy baj. Akkor végképp, ha egy közép kategóriás film játékadaptációja még az alsó kategóriás szintet sem tudja nyújtani.
Harry Potter and the Deathly Hallows első epizódjának játékadaptációjáról elmondható, hogy simán hozza azt a minőséget, mint a film. Talán rá is ver egy-két körrel itt-ott. Ez mind szép is jó, csak a probléma az, hogy már a film sem volt olyan jó, mint ahogyan azt többen várták volna. Így viszont elmondható, hogy amilyen pocsék volt a film első része, ugyanolyan maga a játék is.

Continue reading

The Office: 5.évad

Az idei nyár egyik legjobb döntése volt sorozatdarának választani a The Office-t. Ugyan van pár nehézség megtekintés kapcsán (az epizódok beszerezése HD-ban, ugyebár), de ezeket az akadályokat rendkívül gyorsan át tudtam hidalni, így folyamatosan hozom szintre magamat. Elég jól haladok vele, hisz már az ötödik etapot is sikerült magamévá tennem. S bizony azt kell mondanom, hogy eddigi legjobb évad a sorozat történelmében.

Érdekes, hogy mégis kimaradt az életemből a széria, pedig már az első epizódok alatt megmutatta, hogy ez bizony az én sorozatom. Természetesen hangulattól is erősen függ, de ha olyan kedvemben vagyok bizony elég könnyen rá lehet kapni az epizódokra, s néha azon kapom magam, hogy egy-két epizódot akartam megnézni, de valahogy sikeresen lett belőle nyolc-kilenc.


Continue reading

Crysis Teszt

Platform: PC

2007 novemberében látott napvilágot a Crysis című játék, amely hatalmas rajongótáborra tett szert. Rengeteg pozitív kritika született a játékról, s ennek ellenére sokáig hadakoztam azzal, hogy valóban bepróbáljam. Egyáltalán van-e értelme olyan játéknak neki ülni, amit rengetegen imádnak, de a stílusa miatt nekem nem jönne be?
Az idén januárban eszközölt gépfejlesztésnek köszönhetően nagyobb igényeim támadtak játékok grafikájának terén, s szinte minden olyat bepróbáltam, aminek eszméletlen jó látvánnyal rendelkezett. Idén azonban boltok polcaira került a Crysis 2, mely sokaknak grafikai orgazmust okozott. Hajtott a kíváncsiság, hogy vajon hogyan is futna a jelenlegi gépemen, s vajon milyen is lehet egy ennyire agyondicsért játék. Nos, grafikai szempontból teljesen megvett, s odáig jutottam, hogy azon kaptam magam, hogy egy egész éjszakát játékkal töltöttem. Megszerettem. Azonban a második részről beszélünk, s ha az ennyire bejött akkor úgy döntöttem, hogy ha már tisztességgel nekifeküdtem a folytatásnak akkor mielőtt a végére érnék kell adni egy esélyt az első epizódnak is, hátha az van olyan jó, mint a folytatás.
Nos azt kell mondanom, hogy kezdeti savanyú véleményem hamar átváltott pozitív megítélésbe, s éjszakákat töltöttem azzal, hogy a játékban előrébb haladjak. Ehhez persze hozzátartozott, hogy grafikailag sem utolsó a 2007-ben megjelent első epizód, habár mai szemmel azért lazán tudnánk jó pár olyan címet előhúzni a kalapból, ami ráverne a 2007-es alkotásra.

És mi is lenne az alapkoncepció?
2020 környékén járunk. Az amerikai kormány bevetésre küld egy csapat speciális ruházattal (nanosuit) ellátott katonát egy koreai szigetre azzal a feladattal, hogy az ott állomásozó amerikai civileket felkutassák, akikkel nemrég megszakadt a kapcsolatban. Kezdetben a koreai hadsereg jelent nekünk nagyobb akadályt azonban, ha túléljük a frusztráló első húsz percet lazán kiderül, hogy nem is ők jelentik számunkra a legnagyobb problémát, hanem egy földönkívüli gépi létforma, amely szinte mindent elpusztít, ami az útjába kerül.

Continue reading

The Office: 4.évad

Dübörög a nyár, s sorozatok között pedig az uborkaszezon. Új epizódok nem igen vannak kedvenceimből, hisz azok jelenleg nyári szünetüket töltik. Újdonságra kiéhezve kezdtem bele június végén a The Office-ba, amit eddig nem bántam meg, s immáron a negyedik évaddal is végeztem.

Nyár egyik legkellemesebb sorozatdarája kétség kívül maga a széria, mert egyszerűen nehéz lekattanni róla, s néha bizony azon kaptam magam, hogy már ideje lenne aludni, vagy épp enni, mert egy tucat epizódot megnéztem, holott csak egyet, vagy kettőt akartam.

Continue reading

Being Human US: 1.évad

Idén indult hódító útjára az amerikai SyFy channel jóvoltából az amerikai Being Human, melynek eredetijéről már volt pár szó a blogon, hisz jó magam is nézem az angol változatot (katt ide az írásokért).
Idén januárban az AXN jóvoltából magyar felirattal mi is megnézhettük a bevezető epizódot. Míg az angol változat kapott egy UK (United Kingdom) jelölést a címbe, addig az amerikai változat egy US (United States) jelzéssel büszkélkedhet természetesen szigorúan csak letöltő társadalomban ezzel is megkülönböztetve, hogy melyik változatról is van szó. Addig idehaza az angol változat a Vámpír, a vérfarkas és szellem címet kapta, míg az amerikai feldolgozás Emberbőrben címet viselte.

Az első évad már lement a tengerentúlon, s akinek elnyerte a tetszését az bizony készülhet a második évadra, ugyanis az amerikai anyacsatorna a nézettség fényében úgy döntött az amerikai változatnak is ott a helye a programjai között.
Az első évad tizenhárom epizódot tartalmazott ellenben angol társával. Ennyi epizód épp elegendő volt arra, hogy a néző tökéletes képet tudjon formálni arról, hogy vajon melyik széria is jó: az eredeti vagy az amerikai. Részemről kiegyezek egy döntetlenben.

Continue reading

Harry Potter és a halál ereklyéi I-II.

Július 15-én hivatalosan is véget ért a Harry Potter sorozat. Nem lesz több epizód, mint ahogy regény sem, habár a könyvsorozat teljes egészében kimaradt az életemből, s nem hiszem, hogy valaha is pótlásra kerülnek. Éppen elegendőek voltak a vizuális adaptációk számomra.

Az utolsó epizód azonban két részletben érkezett hosszúsága miatt, mint annak idején a Mátrix két záródarabja. Az, hogy mennyire volt jó döntés, egyáltalán jó döntés volt-e azt majd mindenki eldönti saját magában. Bevétel szempontjából nyilván mérvadó volt, hisz így sokkal több bevételt hozhat a konyhára, s nem biztos, hogy akadnak olyan nézők akik simán végig ülnének akár négy órát is egy filmen. Nekem ilyenek simán belefér, de ugye ilyen esetben a többséghez kell igazodni.
Tavaly ősszel kúszott be a mozikba a halál ereklyéi első felvonása, hogy felvezesse az idén júliusban bemutatásra kerülő utolsó epizódot. A készítők pedig igyekeztek méltón befejezni a szériát, ami tíz év alatt több rendező hagyta keze nyomán. Ennek köszönhetően – számomra legalábbis – a Potter filmek hullámzó minőséget hoztak, s nálam szinte minden egyes új epizóddal sikerült alulmúlni az előzőt. Egyedül az első két epizód volt, ami számomra teljes egészében értékelhető volt. Talán még hozzávehetjük a harmadik epizód is. De tény, hogy a rendezők váltogatása nem tett jót a szériának. Nálam legalábbis nem tett jót. És akkor elérkeztünk az utolsó epizódhoz, mely két részletben érkezett, s azt kell mondanom, hogy fellélegezhetek, hogy végre vége.

  Continue reading

The Office: 3.évad

Most már mindenképp bebizonyosodott, hogy az idei nyár egyik legjobb darája bizony a The Office. Bánni kár, hogy annak idején nem próbáltam be, hisz remek szórakozást nyújt az egyébként unatkozással teli nyárban.
A harmadik évad is hozta azt a színvonalat, amit az előzőek. Ugyan nem hagyományos sitcomról van szó, s talán épp ez az, ami miatt éppenséggel ennyire szerethető a széria. Ráadásul a harmadik évadbeli újítások kifejezetten jót tettek a szériának.

Continue reading

Chuck: 4.évad

Kevés olyan sorozat van, amely az első évadától kezdve követ a halál árnyéka, de érdekes módon valahogy mindig a zsákba kerül plusz epizódberendelés, majd a következő évad.
Idén is ez a helyzet állt elő a Chuck-al, ami szerintem remek harmadik évados zárást könyvelhetett el magának. Ahogyan tavaly is, idén is limitált epizódszámmal érkezett az negyedik etap, s évad közben ismételten bővítésre került az évad. S idén is bebizonyosodott, hogy bizony az alkotók képtelenek a plusz epizódokkal kezdeni is valamit. Természetesen idén is megmenekült a széria, de úgy néz ki az NBC utolsó esélyt adott neki, hisz 13 epizóddal jövőre érkezik az ötödik évad. Ráadásul a legrosszabb időpontban, azaz pénteki halálnapon.

Continue reading

Need For Speed: Hot Pursuit teszt

Platform: PC

Soha nem voltam igazán Need For Speed rajongó. Az összes kapcsolatom a sorozattal kimerült a Most Wanted demójának belekukucskálásba. Azonban az év elején eléggé felturbózott gépemet tesztelni kellett, így jó pár gameplay videó meggyőzött arról, hogy már pedig ezt a játékot, ha törik, ha szakad be kell szerezni, s ki kell próbálni, már csak a látvány miatt is.
Talán épp a fentiek miatt kedveltem meg annyira a játékot, hisz még Need For Speed-szűzként vehettem kezembe a 2010-es darabot, mely Hot Pursuit névre hallgatott. És be kell valljam, hogy megvett engem kilóra. Rendkívül sok pozitívum ért a játék közben, s bizony azonnal landolt is lemezre, hisz ez az a játék, amit érdemes többször kipörgetni, ha az ember jól akar szórakozni. Legalábbis nekem tökéletes szórakozásnak bizonyult a maga hibáival együtt. Mert sajnos hibákról is beszélhetünk jelen esetben.

Continue reading

Being Human UK: 3.évad

Idén is bő kézzel osztotta a berendeléseket az angol BBC, ugyanis idén is nyolc epizódot kaptunk aBeing Human eredeti, angol változatából (amerikai változat van, de mivel még nem értem az évad végére, így csak a bevezető epizódról van egy hosszabb írás).
Angol sorozatról van szó, tehát mellőzhetünk mindent, ami az amerikai sorozatoktól elvárható. Itt nincsenek CGI orgiák, sőt még CGI sincs. Egyedül a sminkesek, kellékesek vannak, akik igyekeznek a lehető legtöbbet kihozni a költségvetésből, s persze még jobban teszik a dolgukat, hogy a sorozat valamilyen szinten tényleg hiteles legyen, ne pedig gagyi és idegesítő. A második évad aztán feltette az i-re a pontot, hisz tovább bővült a sorozat univerzuma. Csupán nyolc epizódos évadról beszélhetünk, így nem kell elviselnünk töltelék epizódokat, melyben nem haladnak előre a történetszállal. Az idei évadot vártam, azonban sajnos akadtak idén már negatívumok is.


Continue reading

The Office: 2.évad

Rekordidő alatt tettem magamévá a The Office második évadát. S bizony be kell látnom, hogy egyik legnagyobb hibát követtem el, amikor a Viasat3-on elkapott epizódok után nem ültem neki normálisan a sorozatnak. De ugye, ami késik az nem múlik, így hát erőt vettem magamon múlt héten, s szépen elkezdtem begyűjteni az epizódokat.
Sajnos az első évad pusztán hat epizódból állt, így a benne rejlő lehetőségeket csak felszínen kapargatta az előző etap, így a második évadra igazán felfejlődött a sorozat, s bizony kenterbe verte az előző évadot.

Continue reading