A Twitter tündöklése és “bukása”

Az internet térhódításával megjelentek a különböző közösségi portálok, és weboldalak. Vannak nagy túlélők, és voltak nagy bukások is. Olyan népszerű oldalakról is érdemes szót ejteni, amely évekig hatalmas látogatottsággal működött. Ahogyan az otthoni internet elérés megvalósult én is törekedtem arra, hogy ezeken fent legyek. A Twitter volt az, amelyhez úgy csatlakoztam, hogy különösebb késztetést nem éreztem, hogy használjam. A száz feletti követőszámból nagyjából két személyes ismeretség volt. Aztán szépen elkezdtem hanyagolni. 2009 májusában, azaz 11 évvel ezelőtt csatlakoztam az oldalhoz. 5877 rövid bejegyzés született tőlem, de az elmúlt két évben nagyjából 15. 

A követőszám lecsökkent, ami nem is meglepő, hogy nem is voltam nagyon online. A követettek bejegyzései sem érdekeltek, így a mai napon deaktiváltam a profilomat, amely 30 nap belépés nélküli inaktiváció után automatikus végleges törlést vont maga után. Így a mai napon elbúcsúztam tőle. 

A technika ördöge

Tavaly vásároltam egy Playstation 3-at, amit elsősorban médiaboxként használok Blu-ray filmek lejátszására, lévén az előző lejátszó szépen meghalt. Ebből fakadóan pedig lehetőségem volt arra, hogy azt a pár címet kipróbálhassam, ami egyébként is érdekelt.
Annak idején nem voltam körültekintő, s nem tudtam, hogy mit is takar, ha egy alacsony felbontású tartalmat nézek egy nagyobb felbontást tudó megjelenítőn. Na már most eme konzol sem tud többet a sima HD felbontásnál, ami azért nálam eléggé zavaró szokott lenni. Főleg azért, mert szeretem a készülékemből kihozni a maximumot. Tegnap véletlenül rájöttem, hogy mit is kell tennem ahhoz, hogy élvezhető minőségben játszhassak.

Tudniillik, hogy a jelenlegi készülékemen 3 db HDMI interfész van. Fejből én sem tudom melyikre mi van kötve, így megkönnyítve helyzetemet éltem az elnevezés lehetőségével. Tegnap viszont rájöttem, hogy ha a játékgép elnevezést megváltoztatom PC-re, akkor sokkal jobb képminőséget érek el.

IMG_20151010_181616

IMG_20151010_181609

Nem tudom, hogy most hiba, vagy csak érdekes megoldás az LG részéről, mindenesetre azért azért érdekes, hogy még ennyi idő után is ki tud fogni rajtam a technika ördöge.

Leszel-e a barátom kedves Xperia P2 ?

Nemrégiben egy érdekes kép jelent meg minden mobiltelefonnal foglalkozó oldalon. Egyelőre még pletyka szinten kell kezelni, de íme az egyik (elvileg) zászlóshajónak szánt, s Xperia P2 névre hallgató okostelefon:

xperiap2

Annak idején nagy barátságot kötöttem a Sony Ericsson telefonokkal. Amikor végre ténylegesen része lehettem a munkaerőpiacnak nem volt kérdés egy új készülék megvétele. Ez a volt a Sony Ericsson W8, melynek igazából nagyon semmi létjogosultsága nem volt már akkor sem, de ugyebár mivel az androidhoz nem értettem, így nem tudtam, hogy a walkman brand itt csak maximum design-t jelenthet, hiszen szinte minden okos telefonban van zenelejátszó. Ez volt nagyjából négy éve. Akkor itthon nagyon tetszett mindenkinek, így akartam venni még egy ilyet. De mivel úgy ítéltem meg, hogy gyenge, s sok helyen (leginkább munkahelyemen) nincs térerő, így beruházok egy erősebb mobilba. Egy évvel később így lett egy Sony Xperia U-m. Na ekkor kicsit pofára estem. Tetszett a készülék, de továbbra is gyengének tartottam. Kifejezetten zavart, hogy soha nincs térerőm a munkahelyemen. Bevallom ezt a szolgáltatónak tulajdonítottam.
Zavart a dolog, hisz nem voltam elérhető, s én sem tudtam elérni senkit. Így bő egy évre rá lett egy Sony Xperia L-m. Gondoltam már ez olyan jó készülék, hogy működjön normálisan. Nem így történt, így gyakorlatilag szintén csalódtam. Majd rákeresésnek köszönhetően isteni szikra: sim kártya csere a szolgáltatónál, hogy a telefonszámom meg maradjon. És láss csodát: a térerő gondok a sim kártya hibája volt. “Örültem”. Öt hónapig élvezhettem a telefont, mikor bedöglött. A hely, ahonnan vásároltam nem volt hajlandó javítani. Így dühömben felkerekedtem, s a helyi MediaMarkt-ban megvásároltam egy Sony Xperia SP-t, amely szerencsére azóta rendkívül jól működik. Szerencsére időközben sikerült kicsikarnom a másik javíttatását, így valamennyire csökkentettem az anyagi veszteségemet, ami ért ezáltal.

Amennyiben igaz, amit írnak róla, akkor minden bizonnyal pozitív teszt kapcsán beruházok egyre (persze szigorúan százezres értékhatár alatt).
Annak örülnék, ha valóban igaz lenne a 12,1 MP kamera, melyre ténylegesen jó szoftver írnának. Nyilván egy mobil nem nagyon fogja átvenni a fényképezőgépek szerepét, de azért jó lenne, ha lenne valódi minőség. Mindenezek mellett nagyjából nagyon picivel lenne nagyobb a mostani készülékemnél, ámbár ami felkeltette a figyelmemet az a 4240 mAh kapacitású akkumulátor, mely kétszer annyi üzemidőt kölcsönözne a készüléknek, mint a jelenlegi készülékemben elhelyezkedő 2360 mAh. Így minden bizonnyal, ha megjelenik vevő leszek rá, de egyrészről megvárom, míg tesztek születnek, az értéke lemegy. Addig pedig a sajátomra vigyázok, hisz akkor megválok az enyémtől.

A boltok nyitva tartásának szabályozásáról szubjektíven!

Még tavaly ősszel fogadták el azt a törvényt, mely szerint szabályozni kell a boltok nyitva tartását. Az indok első körben az, hogy a családok több időt tudjanak együtt tölteni. Az intézkedés következménye a pozíciók megszűnése a munkaerő többlet miatt, illetve a kereskedelemben dolgozók bérének csökkenése. Ebből fakadóan nagyon sokan felszólaltak, hogy miért is lenne jó egy olyan intézkedés, amelynek rengeteg negatív következménye van, illetve olyan emberek életét is megnehezíti, akik nem is a kereskedelemben dolgoznak.

A megvalósítás pedig előző hónap közepén lépett életbe. Azok, akik nyomon követték az eddigi bejegyzéseket nyilván tudják, hogy jómagam is kereskedelemben dolgozok. Valahol pont ezért is bosszant egy olyan törvény megalkotása, amely engem is érint, ellenben semmiféle lehetőség nem volt arra, hogy véleményt nyilváníthassak ez ügyben, mondjuk egy népszavazás keretén belül. Már korábban is terveztem megírni eme bejegyzést, de most jutottam el oda, hogy tapasztalatot tudjak belefűzni.

zt00

Tovább

Azt hiszem ez jó vásárlás volt!

Szoftver frissítés utáni helyzet:

Nagyjából egy hónapja írtam le, hogy hogyan is lettem boldogtalanul boldog egy Xperia SP tulajdonosa. Azóta érkezett rá egy szoftver frissítés, melynek köszönhetően az én használatomban (nincsenek teletömve különböző applikációkkal, nem játszom rajta, internet naponta maximum csak fél órányi van rajta használva, emellett kizárólag zenehallgatás, telefonálás, sms-ezés van stb.) a legmagasabb üzemidő töltés nélkül a több, mint négy napnyi készenlét. Lehet elérném még az öt napot is, de mivel holnap reggel munka, így este már töltőn lesz a kicsike. 🙂

5

Mielőtt még ezeket a sorokat leírtam volna sokat gondolkodtam azon, hogy vajon van-e létjogosultsága ennek a bejegyzésnek?
Leginkább azért, mert tudni illik, hogy én nem vagyok nagy ünneplős fajta. Annak idején jó pár személyes irányú blogon kikötöttem, s akkor igencsak megfogott ez a dolog, s kíváncsiságból próbáltam ki, hogy vajon milyen is lehet. Bevallom nekem eddig semmi problémám nem volt ezzel a dologgal, habár azzal teljes mértékben tisztában voltam, hogy a blog folyójából kitörni gyakorlatilag nincs semmi esély. Ennek ellenére immáron ötödik éve lelkesen vezetem az én “internetes naplómat” s látogatottsági statisztikát,s eddig érkezett hozzászólásokat alapul véve nem hiába.
Mivel úgymond félig kerek, ezért talán megér egy bejegyzést.

A negyedik….

Négy évvel ezelőtt pusztán unalomból született eme bejegyzést. Amikor hozzánk is elérkezett a virtuális élet az internetnek hála hihetetlenül sok időt töltöttem a gép előtt. Hatalmasat “csobbantam” ebbe a virtuális világba, s ennek köszönhetően rengeteg emberrel ismerkedtem meg, s többségükkel még a személyes találkozóig is eljutottam.
Végül jó pár ember személyes blogjára is eltévedtem, így a meglévő weboldalam mellett végül elindítottam a blogomat is, mely először csak unaloműzés volt ,végül egy virtuális, s folyamatosan frissülő naplóvá nőtte ki magát. Persze kulturált keretek között. Erről nem igazán született bejegyzés, de azt gondolom a negyedik év már ér annyit, hogy egy külön bejegyzésben emeljem ki ezt a dátumot.

Kérdés adott: meddig fog létezni a virtuális naplóm? 🙂

Hello HD!

Körülbelül másfél éve fordult meg a fejemben, hogy ideje lenne a régi analóg tévém helyett újat venni. Kezdetben hasonló típusban gondoltam, de végül úgy gondoltam, ha lesz rá anyagi keretem akkor egy LCD tévét választok helyette, s emellett is kizárólag olyan típust, amelyik rendelkezik a Full HD felbontással.
Ez a szép igény sajnos sokáig csak vágy maradt, ugyanis tanulói státuszomból kiindulva anyagi jövedelmem egyenesen arányos volt a nullával, valamint szülők részéről ez eléggé drága mulatság lett volna. Decemberi munkám sajnos rajtam kívülálló okok miatt nem bizonyult hosszútávúnak, így az akkori fizetésemet a PC-m fejlesztésére szántam, ami mai napig elég okos döntésnek bizonyult. Szerencsére azonban alig két hónapnyi sikertelen álláskeresés után sikerült egy időre elhelyezkedtem, így végre májusban megvehettem a 32LD350 típusú Full HD LG készüléket.

A készülék remek vételnek bizonyult már a funkciói alapján. Ráadásul egy HDMI-DVI kimenettel rendelkezik kizárólag számítógépes kapcsolatra, amely egy fillérekért megvásárolható kábellel simán kapcsolat teremthető a két eszköz között.
Azonban tv vásárlás előtt nem voltam eléggé körültekintő, ugyanis egyik legnagyobb technikai probléma, hogy a korábban letöltött SD és DVD minőségű filmek, sorozatok sajnos élvezhetetlenül életlenek és elmosódott képet produkáltak. Kivétel ez alól pár eredeti DVD bizonyult, de sajnos ezen DVD-k száma horrorisztikusan kicsi a gyűjteményemhez képest. Tehát kénytelen voltam kedvenc filmjeimet ismételten lerántani HD-ben – már amelyiknek van HD változata -. Ami eléggé neccesnek bizonyult, ugyanis az 500 gigás háttértárolónak használt merevlemez bizony eléggé karcsúnak bizonyult.  Még januárban írtam arról, hogy mennyire jó vásárnak bizonyult a kicsike, főleg annak tekintetében, hogy pár száz forint különbség volt csak kisebbik tárolókapacitással bíró “testvéreihez” képest. Viszont szembe kellett néznem, hogy egy minőségi HD film mkv formátumban minimum 4 gigától kezdődik, s a film hosszától, felbontásától (mert ugye minél nagyobb a formátum felbontása az film formátumának annál jobb a képminőség is) függ, hogy körülbelül mennyi a maximális fájlméret. Nyilván érintetlen Blu-ray rippektől teljesen elhatárolódom (melynek alsó határa minimum 20 giga), viszont a kedvenc filmjeimet mindenképp be akartam szerezni 1080p (Full HD) formában. A kevésbé kedvencek meg elégségesek voltak 720p (HD) verzióban. Így hát ismét merevlemez vásárlásra adtam a fejem, hogy az operációs rendszerre és játékokra szánt 320 gigás és a programokra, HD sorozatokra használt 500 gigás merevlemez mellé beszerezzek egy harmadikat, amit kizárólag HD filmek tárolására szánnék. Nos, az összeg ismét rendelkezésemre állt, így megint csak értelmetlen spórolás lett volna, ha a kisebbik tárolókapacitással rendelkező merevlemezt vásároltam volna meg. Ugyanis szintén pár száz forint különbség volt az 1 terrás és az 1,5 terrás merevlemez között. Természetesen, ha operációs rendszert akartam volna futtatni az új merevlemezemen ésszerűbb döntés lett volna a kisebb tárolókapacitású merevlemez mellett döntenem, de kizárólag háttértárolónak szántam az új merevlemezt, így az utóbbi bizonyult okosabb döntésnek. Így persze azonnal elkezdtem beszerválni az összes létező olyan filmet HD-ban, ami tetszett. És itt a jelenlegi állapot (klikkre növekszik a kép!):

Eddig Death At The Funeral a legkisebb fájlméretű film a maga sima HD (720p) felbontásával és 4,03 gigájával. A legnagyobb fájlméretű film pedig az Avatar a maga Full HD (1080p) felbontásával és 24 gigájával (!)

Aki mindenképp úgy dönt, hogy beszerez egy ilyen tévét előtte mindenképp mérlegelnie kell, hogy miként és hogyan szerzi be a HD tartalmakat. Részemről egyelőre csak letöltött formában érdekelnek ezek a filmek, ugyanis még egy olyan nagyságú gyűjteményt, mint amivel rendelkezek DVD-kel nem vagyok hajlandó kiépíteni Blu-ray formában. Ugyan feltehetően idővel minden bizonnyal beszerzek egy Blu-ray írót és a tömörített mkv-t tökéletesen lejátszani tudó asztali Blu-ray írót, de filmeket kék adathordozón csak igazán húzós címeket leszek hajlandó megvásárolni.

Mindig tanul valamit az ember…

…és ez jelentősen igaz a számítástechnikára is.
Rengeteg címet jegyzek meg főleg azon oldalakét, amiknek naponta látogatója vagyok. Viszont lusta vagyok mindig bepötyögni a netcímet a böngészőm címsorába akármennyire is vagyok gyors pötyögés terén. Ezért lazán megtettem azt, hogy kedvencekben elmentettem a címeket. Lévén, hogy egyelőre monitorom középkapacitását használom 1024×768-as felbontáson, így a részletek mögé kattintva már nem minden hivatkozás jelent meg.

Ugyebár a legtöbb weboldal rendelkezik egy favicon-nal (favicon = weblapokhoz társított kis ikonfájl, mely a címsorban a cím előtt jelenik meg), s legtöbbje eléggé jellegzetes. Viszont rájöttem, ha szépen kitörlöm a hivatkozás címét akkor csak a kis képecske marad meg. Egyrészről tudom melyik kép mely weboldalakat rejti, másfelől pedig így sokkal rendezettebb, sokkal több fér el a címsorban…

(Kép kattintásra növekszik!)

Spóroljunk-e?

Igen. Ez az “aktuális” merevlemez állapotom. Az aktuális azért került jelen pillanatban idézőjel karmai közé, mert jelen pillanatban is csordogálnak lefelé bizonyos tartalmak.

Épp múltkor gondolkodtam el, hogy esetleges spóroláson merevlemez szempontjából mondván egyrészről úgy se tudnám kihasználni az 500 gigás merevlemez kapacitását (még, ha ebből 40-45 MB-ot a program használ öncélúan), bár az tény, hogy két darab 80 GB-s merevlemez túlzottan kevésnek bizonyult. Mondjuk először 160 – 250 GB-s cuccban gondolkodtam, de a GB különbségek között csak pár száz forint az árkülönbség, így spórolni nem sok értelme lett volna.
Jelen pillanatban pedig áldom az agyam, hogy végül áldoztam az 500 GB-s merevlemezre, mert így megtehetem, hogy lerántom a South Park 14 évadát egyben… persze a kérdés adott: mikor nézem meg ezt a rengeteg letöltött tartalmat? 🙂

Azok a sorozatok….

Jó dolog a twitter. Egy bejegyzésnek köszönhetően akadtam rá a WhatNext nevű oldalra, melyre egyszerű regisztráció keretein belül lehet bejutni.
Az ember szépen kitölti a profilját, s megkeresheti a sorozatokat, amelyeket néz. És kapunk egy szép kis listát, hogy hogyan állunk velük.

Aktuális sorozatok

Befejezett sorozatok

Van mit pótolni.

Kreatív Blogger-díj

Díjat köszönöm djzsuzska-nak:

A szabályok: megköszönni, és linkelni, akitől kaptam. Kitenni a díjat. Írni kell magamról 7 dolgot, majd továbbadni 7 embernek és linkelni is őket. (Utóbbitól eltekintek, mert akinek adnám az vagy nem kreatív, vagy nem blogger).

  1. Imádon a téli estéket!
  2. Utálom a nyári bogarakat, s amikor egy-egy ilyen bogárraj a képemben találja magát.
  3. Jelen állás szerint munkanélküli pályakezdő vagyok lassan három hete.
  4. Nem kedvelem azokat az embereket, aki egysíkúak (csak szomorúak, csak vidámak, csak viccesek, csak szemtelenek).
  5. Beindulok (nem szexuális értelemben :P) mindenféle elektronikus kütyütől, ami árammal működik.
  6. Térdemen van egy sebhely, amit négy éves koromban szereztem.
  7. Eddig egyszerre legtöbb huszonkét aranyhörcsögöm volt.