Pixar dömping!

Azon emberek közé tartozom, akiknek ha tetszik valami, vagy elfogadható áron van, akkor hajlandó vagyok egy-egy vizuális tartalomért pénz kiadni, s eredeti kópián megvásárolni. A filmek vannak előtérben, hiszen akármennyire is számít drágának a Blu-ray változatok mégis hozzájuk lehet jutni elég olcsón. Vannak új termékek elég elérhető áron, de használtan is meglehet vásárolni az adott címet.
Mivel egyre inkább hajlamos vagyok töltögetni, de kiírni nem az adott tartalmakat, így végül kénytelen voltam lemezeket vásárolni, hogy több tárhely szabaduljon fel. Ennek kapcsán felnéztem a kedvenc webshopomba, majd végül az alábbi Pixar termékeket vásároltam meg:

Darabáron 1990 forintba kerültek. Nagyjából hétszáz forinttal kellett megtoldanom a végösszeget, ha üres lemezzel számolok, így viszonylag megérte. Egyetlen egy negatívum, hogy sajnos a Toy Story első része nem volt raktáron, beszerzése pedig bizonytalan státuszban volt.
Azt hiszem tudom mit fogok megnézni hétvégén.

The Hunger Games: Mockingjay (Part 2) (2015)

Magyar cím: Az éhezők viadala – A kiválasztott 2.rész

Három évvel ezelőtt egy unalmas, s esős délutánon belebotlottam a The Hunger Games címet viselő filmbe. Délutáni szórakozásnak kiváló volt, ámbár világot nem váltott meg. Majd jött a Catching Fire, ami még szórakoztatott, de igazából szintén csak egyszer nézendő alkotásnak bizonyult. Végül jött a Mockingjay, melyet tudatosan ketté vágtak, s valami iszonyatosan hánykolódó lett végül belőle, amit szinte alig bírtam végignézni. De mivel filmről van szó, így úgy döntöttem, hogy az utolsó részt is magaménak tudom. Hááááát…..

Continue reading

Murphy törvénye!

Az elmúlt bő egy hónap elég mozgalmasan telt, s azt hiszem év elején még nem is számítottam, hogy majd ekkora változások fognak majd bekövetkezni.
Első körben már igencsak elegem volt a rossz időjárásból, s a didergésből, illetve a nyakig való felöltözésből, így örömmel vettem tudomásul, hogy végre itt a tavasz. Pont jó idő volt a munkahely váltásra, aminél először is az dominált, hogy több szabadidőm legyen, s hasznosabban el tudjam tölteni, mint hogy döglődök, s vergődök itthon, mert fizikailag teljesen a nullán vagyok, energiám is csak úgy van, ha bedobok legalább két energiaitalt. Annak mindenképpen örültem, hogy a körülmények sokkal jobbak lettek, illetve teljesen elmúlt a görcsös, idegeskedős munkamorál, melynek nagyon sok negatív hatása volt rám így visszatekintve. Ebből és a jó időnek köszönhetően többször volt olyan, hogy munkaidő letelte után, vagy előtt hajlamos voltam itthonról elmenni úgy, hogy valóban jól éreztem magam, s nem csak azért mozdultam ki, hogy más kedvében járjak. Ez mindenképpen pozitívum változás terén. Arról nem is beszélve, hogy többen megjegyezték, hogy sokkal több életkedv sugárzik belőlem, mint az elmúlt évek alatt. Utóbbi fontos, hiszen új ismeretség szerzésnél egyértelműen akkor vagyok szimpatikus, ha jókedvemmel bevonzom a másikat. Mindezek mellett volt egy hó vége értékelés, melynél pozitív kritikát kaptam, s pár apróbb dolgot, amin még csiszolni kell. Így úgy érzem, hogy próbaidő után is lesz maradásom, ámbár igyekszem nem beleélni magam, mert ilyenkor lehet a legjobban pofára esni.

Murphy törvénye. Igen, igen. Ami elromolhat, az el is fog romlani idővel. Ez az a dolog, amitől egyébként nagyon tartok, hiszen többször sikerült abba belefutnom, hogy az adott dolgot nem tudtam azonnal pótolni. Híres vagyok az impulzus vásárlásaimról, melynek köszönhetően tartalék pénzem ideig-óráig tart, aztán amikor belefutok egy ilyen dologba, akkor pedig elkezdem fillére kiszámolni a pénzemet, s összegyűjteni az adott összeget. Természetesen ilyenkor nagyon vonzónak hat a bankszámlám hitelkerete, amit korábban használtam is, de az új munkahely miatt (is) előnyös, hogy saját magammal szemben megálljt kell parancsolni, mert a tavalyi év is úgy alakult, hogy teret engedtem a hitelkeretből történő költésnek, aztán pedig fogtam a fejem, hogy túlóráznom kell, ha nem akarok hónapokig mínusz előjelű bankszámla egyenleget. De akkor nézzük sorjában:
Már korábban is megfordult a fejemben, hogy a pár éve vásárolt monitoromat lecserélem. Különösebb probléma nem volt vele, de mivel LCD volt, így szerettem volna LED-esre cserélni. Az árak miatt folyamatosan ódzkodtam tőle, mert hibátlanul működött. Ám idén elkezdett vibrálni, s meghibásodása előtt úgy döntöttem lecserélem. Lecseréléskor pedig a három éve vásárolt GTX 760-as kártyám 100%-on “üvöltő” ventilátorai tudatták velem, hogy ennyi volt a pályafutása. Ez volt az a pillanat, amikor lelki szemeim előtt lejátszódott egy jelenet, amelyben szétverem a gépem. Mivel két megjelenítő volt rákötve, s csak az egyik villódzott meg sem fordult a fejemben, hogy a VGA fog kimúlni. Szerencsém, hogy novemberben két konzol eladásából finanszíroztam egy Playstation 4 vásárlását, így játékplatform szerencsére van. Ámbár, ha belegondolok, hogy nem volt szükségszerű a monitor vásárlás, akkor koránt sincs jókedvem. A pofon akkor ért, amikor a VGA chipsetet gyártó NVIDIA oldalán a három évvel ezelőtt vásárolt kártyám árfekvésében csak gyengébbet, vagy teljesen megegyezőt találtam. Gondoltam három év alatt lesz olyan középkategóriás kártya, amivel ki tudom váltani majd. De nem. Ami szintugrás lenne az egy GTX 970-es kártya 100 ezer felett. Príma. Nézegettem nagyon a kártyákat, illetve a hozzájuk köthető teszteket. Az adott alkatrész árát össze tudnám spórolni, de mivel nem vagyok hardcore gamer, s előfordul, hogy akár két hónapig egy játékot nem indítok el, így sajnálok ennyit költeni. Így végül lehorgonyoztam a konkurens gyártónál, s teszek egy kört az ATI-val is. A választás egy R9 380-as 4 GB-os 256 bites kártya esett:

A többi videokártya gyártóban nem bízom. Asus kártyám két évig se húzta, a Gigabyte lehúzott hármat. Így megint ezt a gyártó választom. Jelenlegi árfekvése 73 ezer forint, s ahogyan néztem minden igényemet kielégítené. Idén jönnek az új kártyák, így ha bebukok vele akkor majd jövőre lesz ismét egy csere. Az előzőt is megakartam volna tartani, ha az új nem működne, vagy meghibásodna ne legyek kártya nélkül.
A fentebb nevezett kártya vásárlását májusra be tudtam volna iktatni a majdnem 40 ezres árkülönbözetnek köszönhetően az előző kártyához mérten, azonban múlt héten édesanyám gépében meghalt az SSD, s kénytelenek voltunk egy régebbi 80 GB-os merevlemezt beletenni. Egy sugárhajtású repülőgép minden bizonnyal halkabb annak működéséhez viszonyítva, így a spórolt pénzemből vásároltam egy új SSD-t. Mindezek mellett míg ő a derekával szívta meg, addig én az előző munkahelyemen rám erőltetett rossz munkacipőtől keletkező talpamon “életre kelő” tyúkszemtől szenvedtem. Így nem tudtam elkerülni a gyógyszertárat, habár szerencsémre nálam a tyúkszem tapasz használt. Örültem, hogy ennyiből megúsztam, de ugyebár nem ilyen szerencsém van.

Mielőtt megkezdtem volna az új helyemen a pályafutásomat, annyi kikötés volt, hogy zárt cipőben kell majd dolgozni. Rajtam áll, hogy milyenben. Csak zárt legyen. A legkényelmesebb sport cipőt választottam, ami nagyjából bírta egy hónapig, így az elmúlt héten már a talpam is fájt, ugyanis a cipő hátsó részénél lett egy mélyedés, aminek köszönhetően nem kellemes perceket éltem át járáskor, s álláskor. Mivel az előző cipőket kidobtam, így kénytelen voltam a tegnapi napom vásárolni másikat. Mivel a bringázáshoz elengedhetetlen a napszemüveg, így azt is pótolnom kellett, ha már az előző gyakorlatilag viselés közben szétesett.
Plusz költésekhez hozzájárultak ruhadarabok szakadása, elem kimerülés, izzó kiégés, s mellé még egyéb tisztálkodási és tisztítási szerek elfogyása. Tegnapi napon már fogtam a fejem, hogy mennyit költöttem, majd a mai napon aktívan falhoz vertem volna a fejemet. Jellemző, hogy mindent letöltök, de szinte semmit nem írok ki. A HD filmek nagysága Blu-ray lemezt kíván, amit két havonta vásárolok. Így hamar kezdett kimerülni a 1,5 terrás merevlemez helye. Elkezdtem megnézni mindent, illetve kiírni, amit tudtam. Megfordult a fejemben egy SSD vásárlás háttértárnak a játékoknak, majd a mai napon már szinte el is döntöttem melyik legyen, amikor a merevlemez árait kezdtem el nézni. Ekkor találtam rá az enyémre, mely már 5 éve kiszolgál. Elég sok rosszat olvastam róla, így végül megnéztem a merevlemez kondíciót, így majdnem hasra estem, amikor kritikus állapotot megláttam. Játszadozni nem akarok, így a jövő hónapban kénytelen leszek egy Western Digital Red-re beruházni a 2 TB-s változatból:

Addig pedig szépen keresztben az ujjaim, hogy semmi, de semmi ne menjen tönkre, mert akkor minden bizonnyal az idegbaj fog kerülgetni.

Cities: Skylines – Snowfall kedvcsináló

Mióta egyik percről a másikra a videokártyám feladta a fizikai küzdelmet a való világgal, s a nem létező kibertér vadászmezejére került azóta a PC, mint játékplatform lehetőség számorma kilőve legalább még három hónap erejéig, míg az új alkatrészt nem fogom tudni megvásárolni. Ennek (is) köszönhető, hogy több olyan játékról lecsúsztam, ami egyébként már régen megjelent, vagy a megjelenés már a nyakunkon van.
Cities Skylines nekem nagyon tetszett, de sajnos az utolsó két kiegészítő nekem a fenti okok miatt kimaradt. Habár a címbeli plusz tartalom gyakorlatilag el is kerülte a figyelmemet. A Snowfall elhozza a lehetőséget a játékba, hogy évszakok is váltakozzanak. Véleményem szerint ígéretes:

Daredevil: 2.évad

Miért is nem jó jelenleg is futó sorozatok évadjait egybe megtekinteni? Többnyire azért, mert annyira tömör lesz az egész, hogy szépen mire letelik az az idő, amikor már jön az újabb szezon ember legyen a talpán, aki emlékezni fog mi is volt az előző évadban.
Ugyanez a helyzet velem is a Daredevil kapcsán, ahol egyetlen egy miatt nincs értelme fanyalogni, hogy automatikusan online tartalomnak szánták, s egyszerre kapjuk meg az aktuális évadot. Ennek köszönhető az, hogy rekordidő alatt magaménak tudtam a folytatást is, de úgy, hogy közben nem sok minden rémlett már az előző évadból.

Continue reading

Tavaszi gyönyörök!

Az elmúlt három napban mást sem csináltam, mint hogy csavarogtam. Tény és való, hogy nálam a tavasz, ami iszonyatosan hangulatba tud hozni. Nem is véletlen, hogy azonnal előkaptam a telefonomat, s elkezdtem lövöldözni a jobbnál jobb képeket.
Egyetlen dolgot bánok persze, hogy az illatokat nem lehet kép formájában eltenni….

Star Wars VII: The Force Awakens (2015)

Magyar cím: Csillagok háborúja – Az ébredő erő

Messzi-messzi múltban élt egy kisfiú, aki én voltam. Semmiféle információval nem rendelkezett aminek kapcsán befogadhatóvá vált volna a kultfilmként ikonikussá vált Star Wars. Emlékszem jelenetekre, beszédekre, de tulajdonképpen magukat a filmeket nem szerettem, hisz nem is értettem őket. Amikor elindultak nem túl jól sikerült hódító útjára a klasszikus trilógia után az előzmény is, akkor rám esett a választás, hogy az első részt rögzítenem kelljen VHS-re szülői igény miatt. Volt ott minden, de én csak azt vártam, hogy Darth Vader mikor tűnik fel a képernyőn. Nem tűnt. Gondolkoztam is, hogy miért is. Mivel egyik osztálytársam akkor nagy rajongó volt, így felvilágosított engem, hogy tulajdonképpen miről is van szó, továbbá akkor már nekem is világossá, s egységessé vált, hogy a Star Wars nem más, mint tulajdonképpen Anakin Skywalker életútja, melynek jelentős részében Darth Vader-ként él. Mindezek mellett pedig ott a birodalom felemelkedése, tündöklése, majd pedig bukása.
Számomra így tökéletes, így kerek az egész univerzum. Több nem is hiányzott belőle nekem. Virtuális világban a The Force Unleashed első majd pedig második része tökéletesen illeszkedett, s elvoltam vele. A többi alkotás számomra a “nem létezik” kategória győztese volt. Majd jött a bejelentés, hogy érkezik a hetedik rész, melynek létjogosultságát nem láttam, de végül csak elkészült. Ugyan gyors ledaráltam mind a hat részt, s készültem is a moziba, de egy rossz emelésnek köszönhetően derékfájás itthon marasztalt. Jól is jártam, mert a The Force Awakens nálam a “nem létezik” kategória kiváló győztese lett mire végére értem a filmnek.

Continue reading

Madagaszkár?? – Uncharted 4 Gameplay

Továbbra is terítéken a május 10-én megjelenő új Uncharted epizód, melyhez minden feltétel adott, hogy játszani tudjak vele. Egyelőre, ami problémás nem más, mint hogy hogyan is jussak a dobozos változathoz, ugyanis a munkaidő miatt sanszos, hogy nem fogom tudni átvenni. Így tehát marad a MediaMarkt aranyáron, vagy pedig pick pack pontos átvétel…

Rise Of The Tomb Raider – Complete Experience

Napokban látott egy újabb előzetes a Rise Of The Tomb Raider kapcsán, ami azért annyira nem nyűgözött le, mint ahogyan azt vártam. Ha vásárláslásra adom a fejem, akkor szeretem, ha az adott tartalom teljes, hibátlan. Sajnálatos módon ez a játékkal kapcsolatban nincs így, hiszen ajánlott gépigény ide, vagy oda, sajnos a legerősebb konfigurációkat is megfekteti. Mindezek mellett egy rakás letölthető tartalommal bír, ami azt jelenti, hogy ha valaki mindent magáénak akar tudni, akkor simán belekerülhet a játék majdnem 30 ezer (!!) forintba.
Az új előzetesbe bekerült a Darkness Awakened, amely minden bizonnyal hasonlóan nem lesz nagy durranás, mint a Baba Yaga, amit megvásároltam, de hanyatt nem estem tőle. Vásárlás legkésőbb júniusban lesz esedékes, hiszen jelenleg nem rendelkezem videokártyával, s mivel középkategóriában nincs elfogadható ár-érték arányú, így kénytelen vagyok nagyobb összegűt venni.

Tavasz?!

Azok közé tartozom, akik imádnak csavarogni. Sajnálatos módon az elmúlt években a munka, s leginkább az akkori munkahelyem körülményei rányomták a bélyegét a szabadidőmre, szabadnapjaimra. Így ennek a szenvedélyemnek nem igazán hódoltam, inkább itthon “szenvedtem”.
A munkahelyváltásnak voltak pozitívumai is, például az, hogy sokkal kiegyensúlyozottabb lettem már az elmúlt két hét alatt, illetve kedvem is megjött sokféle tevékenységhez. S ennek köszönhetően az elmúlt két hétben többször mozdultam ki itthonról, s többféle szórakozási formát találtam, mint az eltelt két évben összesen szinte. A mai nap elvileg a naptári tavasz első napja, de reggel egyáltalán nem tűnt annak. Fortyogtam is miatta, majd szépen délután elmentem itthonról. Érdekes “szag” csapta meg az orromat, majd pedig előkaptam a telefonomat…

IMG_20160320_153040

A fák elkezdtek rügyezni, s akad olyan is, amely már virágba is borult. Ennek rendkívül örülök, mert ez azt jelenti, hogy hamarosan előkaphatom a “drótszamaram”, s irány a nagyvilág. 🙂

Minap még arról írtam, hogy kételkedem abban, hogy jó döntés volt-e a munkahelyváltás. Ugyanis feltűnt a határozott idejű szerződés. Azóta pozitív irányba fordult a mérleg nyelve, hiszen egyébként pozitív a visszajelzések a munkámat, s a hozzáállásomat illetően, továbbá a kötelező oktatások alkalmával azt is megtudtam, hogy legalább még két hely üres a cégnél, de embert nehezen találnak sajnos. Ebből fakadóan nem is csodálom, hogy ennyire örülnek a jelenlétemnek, s nem léptem le az első munkanapok alkalmával.
Mindezek mellett csak rákérdeztem a szerződés jellegére, aminél kiderült, hogy hosszabbítások vannak bizonyos időközönként, s két évnyi folyamatos munka után kapok határozatlant, ámbár a mai világban azzal is kitörölhetem, hiszen ha ki akarnak egy helyről rúgni egy embert, akkor úgyis találnak rá megoldást, sajnos. Továbbá olyan szintű beszélgetésbe mélyedtünk bele, ami burkoltan arról szólt, hogy eléggé megvan velem elégedve a boltvezető, s nagyon szimpatikus is vagyok számára! Szóval azt hiszem tervezhetek előre. Mindenesetre a körülmények jobbak, s a fizikai kondícióm, s a hozzáállásom is pozitív irányba változott csupán két hét alatt.

Teenage Mutant Ninja Turtles (2014)

Magyar cím: Tini nindzsa teknőcök

Emlékszem, hogy gyerekként milyen rajzfilmekre volt teljesen rábukva. Felnőttként persze csak röhögök, hiszen mennyi mindent elhittem, illetve mennyi mindenért rajongtam, melynek valóságalapja szinte semmi nem volt. Nyilván ezeknek a vizuális tartalmaknak nem is kell, hogy legyen, de azért felnőtt fejjel azért jó néhánynak eléggé megmosolyogtat a létezése, illetve az alap koncepciója.
Annak idején a címbeli alkotásból készült három film, ami mélységesen botrányos már a mai szemmel, de csak néztem, amikor kiderült, hogy lesz egy remake is. Nem is nagyon értettem, hogy hogyan is lehet rá igény, de aztán megérkezett a mozikba. Én természetesen nem mentem el rá, s amikor megjelent akkor sem néztem meg. Azonban a hosszú hétvégének köszönhetően úgy döntöttem, hogy ideje lesz megnézni, hogy ténylegesen milyen is, hiszen a több napnak köszönhetően nem fogok másnap azon mélázni, hogy az időmet jobban is elüthettem volna.

Continue reading

Rossz volt-e a döntés?

Lezárult egy korszak. Nagyjából így tudtám jellemezni azt az eseményt, ami bekövetkezett nagyjából bő egy héttel ezelőtt.
Amikor végeztem az iskolával akkor csak a cél lebegett a szemem előtt, hogy minél előbb munkát szerezzek magamnak. Mindegy volt, hogy milyet, csak munka legyen, amivel pénzt lehessen keresni. Nyilvánvaló volt persze az, hogy olyan legyen, amit fizikailag, s anyagilag is lehet bírni, illetve ne vágjanak át lehetőleg. Ennek volt köszönhető, hogy majdnem egy évnyi pangás után (melyben volt egy egy hónapos, s egy két hónapos munkaviszonyom) végre találtam egy munkahelyet. Nagyon igyekeztem, így végül a három hónapos próbaidő után szépen határozatlan munkaidejű szerződésem lett, majd pedig ennél a cégnél eltöltöttem egészen pontosan majdnem öt évet.

Öt év alatt nagyon sokat változott az egész. Sajnálatos módon negatív irányba, ami jelentősen rányomta a bélyegét nem csak a közhangulatra, hanem szinte mindenre. Egy emberként végeztem már háromnak a munkáját, s szinte soha semmi nem volt elég gyors, elég jó. Ennek volt köszönhető, hogy már teljesen kikészültem idegileg, illetve nem tudtam már én se sokszor, hogy merre vagyok arccal. Nem volt kedvem szinte semmit csinálni, s csak akkor tudtam összeszedni magam, amikor több szabadnapom volt egyben. Ami nem sokszor volt egy hónapon belül. Végül azt vettem észre, hogy szinte csak a munkahely az, aminek élek. Legtöbbször ideges voltam, féltem, vagy agresszív voltam. Ez leginkább abban nyilvánult meg, hogy komolyabban fellépni nem akartam, mert tudtam a következményeket, amely végül fejfájásban, alvászavarokban, s folyamatos kimerültségben manifesztálódott végül.
Az utolsó csepp a pohárban a beosztásom volt, aminél azt mondtam, hogy nem tudom végigvinni a hónapot úgy, hogy minimálisat pihenek, s szinte össze-vissza járok dolgozni. Ugyan határozatlan idejű volt a munkaszerződésem, de a főnök rúgott már ki embereket közös megegyezésnek álcázva, aki pedig nem írta alá azon pedig talált fogást, hogy vége legyen a munkaviszonyának. Így végül felmondtam, hogy közben belenyúltam a tutiba.

A jelenlegi munkahelyemre egy hétfői estén küldtem el az önéletrajzot, másnap reggel felhívtak, s harmadik nap már mentem is interjúra, ahol közölték, hogy rajtam múlik az egész, mert felvételt nyertem. Elfogadtam. Minden tökéletesnek bizonyult, s a volt munkahelyemről amilyen gyorsan el akartam menni olyan lassan ment. Ugyanis voltak emberek akikkel jóban voltam, ők persze hiányoznak most is. Másfelől pedig meglepett az emberek reakciója, hiszen azt gondoltam, hogy majd szépen sunyi módon eljövök anélkül, hogy bárki szólna egy szót is. Nem így történt, így végül igyekeztem minél előbb kijönni az épületből, mert már a sírás kerülgetett. A munkamorál, s a munkakörülmények az egyik tényező, ami miatt nem éreztem jól magam, illetve úgy éreztem, hogy soha nem is tartoztam abba a közösségbe. Ez lényegében szégyen egy ilyen cégre nézve, hogy akkor érzi meg az ember, hogy odatartozott, amikor elmegy onnan.
Az új munkahelyem fényévekre van ettől pozitív értelemben. A kollégák kedvesek, figyelmesek, illetve sokkal kisebb fizikai megerőltetéssel jár, mint az előző. A munka soha nem volt büdös számomra, de már olyan mélységekbe került a fentebb írtak miatt, hogy már szó szerint volt olyan, hogy kimentem az öltözőbe pár percre, mert már rosszul voltam. Így nem hiszem, hogy sokáig bírtam volna a gyűrődést komolyabb egészségügyi problémák nélkül. Mindezek mellett pedig érdekes dolgokat figyeltem meg: kisebb étvágy, biztonságérzet, nyugalom, ritkább mellékhelyiségbe járás stb. Ennek nagyon örülök. Persze mélyebb dolgokba nem látok bele, s csak öt napon vagyok túl, de egyelőre pozitív a visszajelzés részemről, s részükről is. Egyelőre hatvan nap a próbaidőm, de bízok benne, hogy tovább maradhatok majd. Egyetlen egy negatívum van, ami nem más, mint a határozott idejű szerződés. Önmagában még nem jelent semmit, mert hosszabítható, de bennem félelmeket kelt úgy, hogy távozó kolléganő helyére jöttem szinte azonnal. Egyelőre még nem kérdeztem rá, hiszen próbaidő alatt nincs is értelme. Viszont a tönkrement VGA-t pótolnom kell, így mind a két szempontot alapul véve június 30-ig spórolás ezerrel, illetve felkészülés mindkét végletre.

Ami viszont mindenképpen pozitív lett, hogy kicsit több időm lett mindenre, illetve a kedvem is más. Ez mindenképpen sokat jelent nekem, s bízok abban, hogy ténylegesen pozitív irányba terelődik szinte minden.

Gépösszerakó 3.0

Ismét ideje feléleszteni a blog számítástechnikai kategóriáját. Habár tény, hogy elsősorban a vásárlásaimról szóltak, nem pedig a technika világának újdonságairól. Egyrészről pozitív, hogy mennyire gyorsan fejlődik a technológia, s érdekes mindenképpen, hogy hol is tartunk jelen pillanatban. Elég csak visszagondolni tíz évvel ezelőtti állapotra, hogy akkor mi volt, s jelenleg mi van. Másrészről pedig negatív, mert iszonyatosan gyorsan évülnek el az alkatrészek, műszaki kiegészítők, melyekért az ember olykor elég vaskos pénzeket ad ki a kezéből.
Annak idején nekem leginkább a pénz jelentett gondot, habár komolyabban költekezni nem igazán lett volna értelme, hiszen komoly játékos nem vagyok. Van pár kedvenc cím, amit olykor előveszek, de igazából a zenehallgatás, filmnézés, valamint az internetezés az, amit csinálok a gép előtt. Amikor pedig jön egy olyan cím, vagy olyan kedvem van, akkor viszont ténylegesen leülök a TV elé, s megjelenítő váltás után azonnal eltűnök a virtuális világban, s magam mögött hagyva a mindennapi problémákat. Munka és magánélet mellett erre csak akkor jutott időm, amikor több szabadnapom volt egymás mellett, így igazából nem is akartam a középkategóriából kitörve egy erőmet építve menőzni, mint ahogyan sokan is csinálják. Másfelől mivel kevés időt töltök a játékokkal, így nem is voltam hajlandó egy bizonyos pénzösszeg felett költeni (az más kérdés, hogy mennyi a jelenlegi konfigurációm összértéke).

Continue reading