Pinocchio (2022)

Magyar cím: Pinokkió 

Azt gondolom nem igazán van olyan ember, aki ne ismerné Pinokkió történetét. Főleg úgy, hogy sok hasonszőrű alkotásban feltűnt. Bevallom gyermekként nem tartozott a kedvenc meséim közé, s talán nem is rémlik, hogy megnéztem volna a rajzfilm változatát. Ha láttam is, akkor minden bizonnyal elég kicsi lehetettem, mert emlékeim közt nem igazán találok olyan képsort, amely ezt alátámasztaná. A filmipar nem kis változáson ment keresztül, s mindezek mellett pedig látványban nagyot lépett előre. Így nem volt kérdés, hogy eljön az idő, amikor az új alkotások mellett megjelennek a remake változatok, s szépen lassan, de biztosan előkerülnek a rajzfilmek is, amelyek nem animált formában kerülnek ismét vászonra, hanem majd élőszereplős változatban. Volt olyan, amelyet kihagytam, mert rajzfilmként sem jött be. Most a sor Pinokkió történetén volt, aki meglepő módon nem mozivászonra került, hanem a stúdió saját csatornájára tette fel. 

Tovább

Hatching (Pahanhautoja)

Magyar cím: A keltetés 

Ha filmről van szó, akkor bevallom elég nehezen ülök neki újnak. Kevés az, amely az előzetesével megfog, s mindezek mellett pedig elég nehéz tényleg olyat találni műfajtól függetlenül, amely szórakoztat. Belefutottam ismét abba a problémakörbe, hogy az időjárási tényezőknek köszönhetően kénytelen voltam itthon tölteni a szabadnapomat, s úgy döntöttem sorozatok helyett inkább valamit megnézek. Így esett a választásom eme finn-svéd horrora. Bár ne tettem volna. 

Tovább

Itt van az ősz, itt van újra!

Amikor elkezdődött a szabadságom akkor nagyon bíztam abban, hogy a szeptember vállalható hónap lesz. Sajnálatos módon a szabadságom alatt történtek változások, amelynek köszönhetően nagyon kipihenni magam nem tudtam továbbá több programom csődöt mondott annak köszönhetően, hogy akadtak változások a közelemben élőkkel. Ennek köszönhetően pedig nem csak a a beosztásom került átírásra, hanem pár programom is lemondásra került, melyet egyedül nem igazán akartam bevállalni. Annak azonban mindenképp örültem, hogy ismét nekiültem a Jóbarátoknak, amelynek lassan ismét a végére érek, hiszen a sitcomokkal lehet a legjobban haladni, hiszen nincs olyan nap, hogy legalább egy, de minimum kettő ne férne bele az ember idejében. Ugyan előrejelzést nem nagyon néztem, de nagyon bíztam abban, hogy majd lesz egy kis vénasszonyok nyara, de sajnos szembe kellett néznem azzal a helyzettel, hogy lassan második hete van az a fajta időjárás, amit annyian azért nem szeretnek. Mondjuk annak örülök, hogy beköszöntött az ősz, s végre nincsenek negyven fokok naponta továbbá este is sokkal gyorsabban alszok el, mert iszonyatosan jó levegő érkezik be az ablakon. Szerencsémre pont nem volt dolgom, amikor az első kiadós vihar megérkezett, amely még jégesőt is hozott a fővárosra. 

Csináltam magamnak egyfajta bakancslistát, amit hellyel-közzel, de sikerült teljesítenem. Hosszas gondolkodás után sikerült kijutnom a farkasréti temetőbe, ahol első nekifutásra sajnos az izraelita temetőbe mentem be. Mivel szeptemberi nyitva tartás változott, így nem volt időm már a keresztény temetőbe bemenni, ahol sok közismert ember nyughelye található. Akkor gondolkoztam azon, hogy többet nem megyek vissza, de mivel általam ismert és kedvelt közismert személy síremlékét még nem találtam meg ismét visszalátogattam. Sajnos ismét negatív tapasztalattal jöttem ki. A temető iszonyatos nagy területen helyezkedik el. Viszonylag szépen rendben tartott, de ennek köszönhetően elég könnyen el lehet tévedni. A művészparcella viszonylag könnyen megtalálható, de mivel épp egy sírt gondoztak inkább kikerültem. Mivel több híres ember nem ott nyugszik, így gondoltam sétálok egyet, mert elég jó idő volt viszonylag. Azonban belefutottam egy temetésbe, így elég nagy területet kellett kerülnöm, mert nem akartam a gyászolókat zavarni. Ebből fakadóan sikerül el is tévednem. Mindezek mellett úgy döntöttem nem jövök haza, s mivel másnap amúgy is délutános műszakban voltam, így bementem a Margit-szigetre. 

Egy jó nagyot sétáltam, s kifejezetten tetszett, hogy most kevesebben voltak, mint mikor szoktak lenni. Azonban elgondolkoztam azon, hogy mennyiszer voltam itt mikor épp lement a nap, s hányszor történt meg az, hogy majdnem éjfélre estem haza olyan jól éreztem magam. Egyértelműen hozzászoktam a sziget látványához már, de még mindig ki tud kapcsolni, amennyiben ellátogatok ide. Mivel elég karcsú a szabadságaim száma, melyeket nem tudom mikor kapok meg, de biztosra mentem, így ismét megtekintettem a szökőkutat. Ezt a tervemet is sikerült kimaxolnom, továbbá a Honor Band 6 is jól teszi a dolgát. 

Mi lesz ezután? Bevallom nem nagyon tudom. Az biztos, hogy amennyiben az időjárás engedi a sétálást nem tervezem kiiktatni ámbár tény, hogy a lenge öltözéket már el kell engedni, így komolyabb túrákra nem készülök. Ami viszont biztos, hogy azt alapul kell vennem, hogy sajnos jön a kemény ősz, amely minden bizonnyal magával hoz majd olyan időjárási tényezőket, mely itthon maradásra fog kényszeríteni. Sorozatok terén nem tudom mibe fogok belekezdeni továbbá azt sem tudom lesz-e olyan film, amire be fogok nevezni még idén esetleg a korábbiakat nézem újra. Munka minden bizonnyal sok lesz főleg akkor, ha az összes szabadságom el fog fogyni, s marad a heti két pihenőnap, amelyet jól be kell majd osztanom. Abban bízok, hogy pár ismerős élete kicsit könnyebb lesz, s bele fog férni a személyes találkozó továbbá annak keretén belül további programok is. Egyelőre a rezsicsökkentés kivezetése, s pár kormánymódosítás egyelőre nem ért el engem ámbár a napi bevásárlásnál már vannak érezhető hatásai anyagi szempontból. Mindenesetre bízok benne, hogy komolyabb hatással rám nem lesz. A hazalátogatást továbbra is decemberre tervezem, s akkor is karácsony tájékára. Azért abban bízok, hogy lesz minimális hóesés, mert szeretnék egy komolyabb sétát tenni a hófedte természetben. 

 

Last Light – 1×01 (Pilot)

Sok sorozatos bejegyzésben leírtam azt, hogy nehezen kezdek bele új szériákba. Régen ez kicsit másabb volt, hiszen szórakozási lehetőségeim eléggé szűkek voltak, így maradt az internet és a TV. Ez az elmúlt években jelentősen megváltozott, s rászoktam arra, hogy bizony, ha valami nem tetszik, akkor abba kell hagyni valamint komoly döntést kell hozni, hogy mivel üsse el az ember az idejét. Maradjon itthon a képernyő előtt vagy pedig éljen szociális életet. Én sokszor az utóbbit választottam, de mostanság ismét elkezdtem érdeklődni a sorozatok iránt. Igaz korábbi szériákat kezdtem el újra nézni. A sitcomok vannak elől, hiszen velük gyorsan lehet haladni, s húsz perc bármikor beleférhet az ember idejében. Műfaj tekintetében elég széles a vizuális étvágyam, s ezért is tettem próbát az öt részes Last Light-tal, ami sajnos nálam az első résznél elvérzett. 

Tovább

A ketté tépett szabadság

Azt gondolom kevés olyan ember van ma, aki Magyarországon él nincs tisztában a jelenlegi helyzettel. Nekem is nehéz ámbár leginkább abból a szempontból, hogy a vidéken élő rokonok valamint az albérleti társ rendelkezik komolyabb anyagi problémákkal, amelyek rám is hatással vannak legtöbbször. Ez nyilván akkor jelenik meg, amikor többet kell kiadnom, vagy pedig segítséget nyújtok. Sajnos most is sikerült kissé megcsúszni, de úgy döntöttem ezt a tényt félre teszem, s szépen megpróbálok kikapcsolódni. Ezt több hete fontolgatom, ami nagyon nehéz volt úgy, hogy semmiféle szabadságtervet nem kértem. Ebből fakadóan aztán szembe kerültem azokkal, akik nyárra tervekkel rendelkeztek. Tulajdonképpen kötelező pihenőnapokat kiveszem a képből, akkor sajnos végig dolgoztam a nyarat. Ami nem is lett volna probléma, ha megfelelő beosztás mellett tudtam volna pihenni, s a meghozott politikai intézkedések nem nyomták volna rá sokak életére egy bizonyos problémakört, melynek hatása rám az volt leginkább, hogy több emberrel a kommunikáció alapja inkább a panasz, elkeseredettség, harag és rosszkedv kiadása volt. Utóbbi érthető, hiszen megkönnyebbül az ember, ha kiadja magából, ami bántja, továbbá segítséget is kaphat még akkor is, ha ez csak annyit jelent, hogy meghallgatásra kerül az illető. Azonban ez nagyon sok energiát el tud vonni az embertől, s én is éreztem azt már egy ideje, hogy nem tudok elviselni pár embert magam körül, akik annyira elmerültek a problémáikban, hogy a sajátom is egyre jobban kezdett zavarni.
Fentiekből fakadóan fakadóan nagyon vártam a szabadságomat, ami sajnos eléggé rosszra sikerült. Az otthon töltött idő viszonylag pozitívnak éreztem, mert legalább kicsit kiszabadultam a fővárosból, ami rengeteg kikapcsolódási lehetőséget biztosít még mindig számomra, mint természetkedvelő és mozgásigényes személynek. Egy nappal maradtam tovább, mert a betervezett lakásbéli szerelők egy nappal későbbre tették a szerelni valójukat, s a hét közepén haza is érkeztem. Most nem volt csúszás, s az idő is kedvező volt, így aztán szépen a Keleti pályaudvarról inkább hazasétáltam. A fennmaradó időt pedig ágyban pihenve tévénézéssel töltöttem el. Az otthon töltött idő alvás szempontjából nem volt jó, de ebből fakadóan a fővárosba való visszatérésem napján elég korán sikerült elaludnom. Mindezek mellett pedig nem is keveset sikerült most. Pihenve ébredtem, így úgy döntöttem délelőtti órákban, hogy kikapcsolódok, s a cél az volt, hogy teszek egy sétát a Hűvösvölgyi túra útvonalon, majd pedig utána este a Margitsziget lesz célba véve. Kettő közül sajnos az elsőbe tudtam belevágni, mert sajnos félúton vissza kellett fordulnom, mert probléma keletkezett itthon. 

Viszonylag sikeresen megoldottam a helyzetet, de a nap hátralevő részét már itthon kellett töltenem. Annak fényében kicsit ideges voltam, hogy tudtam másnap jönnek a szerelők, s nagy valószínűséggel a fél nap itthon üléssel fog telni, s a másik pedig takarítással, ami meg is valósult. Aztán végül kaptam egy telefont, s mivel kevesebben lettünk kilépők és betegséggel küzdőknek köszönhetően végül egy nappal rövidebb lett a szabadságom. A fennmaradó nap időjárási bizonytalanság miatt csak a napi bevásárlást, s a helyi parkon való áthaladást némi kerülőúton történő sétálással mertem bevállalni. Azt nem mondom, hogy kiakadtam a történtektől, de azért némileg frusztrált, hogy a betervezett dolgok csupán negyedét tudtam megvalósítani. 

Mint ahogyan fentebb említettem a kormányintézkedések engem is érintenek, s habár hiába vagyok fizetőképes, ami azért nekem is feladja a leckét, de a velem kapcsolatban lévőknek azért komolyabb problémát jelent. Ámbár voltak terveim az évre nézve, de végül ezeket tulajdonképpen feladtam. Olyan film nincs, amely annyira érdekelne, hogy beüljek egy moziba, s a nyár végével még a strand lehetőségét is elvetettem. Azt megbeszéltem odahaza, hogy stabil a munkám, s habár maradt még pár nap szabadságom, de hazalátogatást karácsonyra tervezem. A lassan beköszönő ősz mellett a kirándulóhelyeket venném célba, de kérdés mennyire fog összhangban lenni az időjárás a beosztásommal. Mert bevallom inkább legyen jó idő, amikor itthon vagyok, mint amikor dolgozok. Bízok benne, hogy november közepéig lesz olyan időjárás, mely megengedhetővé teszi a kicsit lazább öltözködést, mint a farmer és a vastag pulóver párost, mert szívesen igénybe venném a sétáimhoz a korábban megvásárolt Honor Band 6-ot, mellyel továbbra is meg vagyok elégedve. Mindezek mellett bízom abban, hogy még egyszer sikerül este kijutnom a Margitszigetre a szökőkúthoz, valamint megnézni a naplementét a Normafánál. A héten pedig tervezek egy sétát a Farkasréti temetőben, ahol legtöbb híres ember nyugszik. Korábban már jártam ott, de akkor és most is kegyeleti okok miatt nem készült róla írás, hisz fényképek nélkül elég érdekes lett volna.
Annak örülök, hogy kicsit hűlt a levegő, mert így nem kell a ventilátornak mennie folyamatosan, s mivel nem izzadok este, de az ablak továbbra is nyitva lehet az elmúlt napokban kicsit minőségibbnek éreztem az alvásomat. Mondjuk hozzátartozik, hogy lefekvéskor az internetről beszerzett nyugtató zene szól a háttérben, valamint a fent említett okosóra rendelkezik alvási időmérésnek, így kezdek leszokni arról, hogy ágyba kerüléskor elkezdem nézegetni az időt. Ebből pedig következik az, hogy elkezdem magam stresszelni, hogy nem fogom tudni magam kipihenni, fáradtan fogok ébredni, s emiatt nem sikerül elaludni. Ez javult az elmúlt három hétben, s bízom benne további pozitív változás fog majd jönni ezen a téren, ami véleményem szerint sokat fog dobni azon, hogy mennyi energiám lesz, valamint mekkora lesz a tűrőképességem egyes dolgokkal szemben. 

Szia, életem! (2022)

A magyar filmgyártás elég hadilábon állt régebben, mert véleményem szerint elég kevés olyan alkotás született, amit lehetett élvezni. Az én véleményem az, hogy pozitív irányba indult el a sorozat gyártás mellett a film ipar is, habár eddig egyetlen egy magyar filmet sem néztem meg moziban. Most jött el az az idő, hogy erre sor került. Persze magyar vonatkozása miatt kénytelen voltam egyedül elmenni, de úgy döntöttem ez nem fog visszatartani, így aztán a minap tiszteletemet tettem a moziteremben és nem bántam meg. 

Tovább

Elkezdődött, aminek senki nem örül

A blog keretén belül többször írtam arról, hogy sajnos engem is érint a gazdasági válság. Komolyabban ebbe nem merültem bele, mert számomra bőven elegendő volt az, amit tapasztaltam a boltokban az ár címkén történő változás. Mindezek mellett pedig ott vannak az ismerősök, kollégák és természetesen rokonok, akiknek jelentős részével a kommunikáció inkább felszabadított és jó kedvre derített, ámbár a kormányrendeleteknek köszönhetően most az aggódás, folyamatos gondolkodás és az infláció a téma, amely bevallom kicsit kezd untatni. Természetesen engem is érint. Bár tény, hogy inkább a lakótárs, aki érintett fizetés elmaradással a bérbeadó felé, de valahogy engem is idegesít, hogy szinte mindenki anyagi problémákkal küzd körülöttem. Mivel spórolt pénzem nem volt, így belementem abba, hogy a nyári időszakra nem írtam be szabadságot, mert előtte elég sokat voltam itthon, amelynek köszönhetően kissé elúsztam anyagilag. Ennek következménye pedig az lett, hogy egy egész nyarat úgy dolgoztam le, hogy nem voltam szabadságon csak pihenőnapon, s alig vártam a szeptemberi kezdést, mert tudtam, hogy legalább lesz egy hét szabadságom. Így alig vártam, hogy végre hazaérkezzek, s egy kicsit kimozduljak a fővárosból.
Idehaza sem fogadott jobb állapot, de legalább egy kicsit ki tudtam kapcsolódni. Korábban már írtam, hogy egy volt kolléganőm jelezte felém, hogy nem kellene ennyire átgondolni mire költök, s továbbá nem napokat, hanem heteket vagy akár hónapokat is gondolkodni egy-egy megvásárolni kívánt dologgal kapcsolatban főleg úgy, hogy nem élek nagy lábon. Így aztán egy Honor Band 6 okosóra tulajdonosa lettem, amelyről egy rövidebb írás is született. Ámbár továbbra is van némi lelkiismeretfurdalásom a vásárlás terén, de bevallom örömöt találok a használatában, s született is róla is hosszabb írás is. Hazatérve a problémákról való beszélgetés helyett inkább a használatát mutattam be, így az első napokban máris megvolt több, mint 30 km távolságú séta, melyről részleteket lehetett olvasni a Huawei Health alkalmazásban. 

Az mindenképp egyértelmű volt részemről, hogy nem akarok a négy fal közt maradni, s nagyon bíztam abban, hogy majd jó idő lesz. Ugyan volt egy kis futó zápor, de szerencsére sikerült használatba vennem a biciklimet, amelyet továbbra is csak itthon tartok, hiszen a véleményem változatlan azzal kapcsolatban, hogy a főváros kerékpárhasználatra alkalmatlan. Főleg úgy, hogy függetlenül mennyire balesetveszélyes, de én szeretek kerekezés közben zenét hallgatni, mert így kikapcsol. Ennek ellenére sikerült egy több, mint 30 km távú hosszt letekernem. 

Ahogyan korábban is említettem több bejegyzésemben, hogy káros szenvedélyekkel nem rendelkezem. Tehát nem iszok alkoholt, és nem is dohányzok. Így sajnos a szórakozóhelyek többsége számomra nem élvezhető szórakozást jelentenek, s mindezek mellett marad a mozi, s a strand. Ebből egyetlen egy pozitív dolog volt, hogy végül elmentem moziba. Habár magyar filmről volt szó, így kénytelen voltam egyedül elmenni, de nem bántam meg. Mivel hamarosan utazok vissza a fővárosba, így úgy döntöttem ma az egyik közeli parkban teszem a tiszteletemet. Aminek örültem, főleg a kis tónak, ami sok kedves gyermekkori emléket idézett fel bennem. 

Szerencsére nagyon szépen rendbe van tartva, továbbá az élővilág is elég nagy. Erről jutott eszembe, hogy gyermekként esténként mindig hallgattam a békák kuruttyolását, mert a házunk előtt volt egy kis csatorna, s abban nagyon sok ilyen élőlény volt. Ma megvoltam lepődve, hogy mennyit láttam. Ugyan nem a kedvenc állataim, de mozgásuk és életmódjuk számomra elég érdekes, s ennek köszönhetően sok érdekes fotót tudtam róluk csinálni.

Fentiek mellett persze tettem egy kisebb sétát még a közeli erdőben is, továbbá igyekeztem minél több időt tölteni a friss levegőn. Mivel régen voltam itt, így elfelejtkeztem arról, hogy a kerékpárt nem kötelező kint letenni, csak le lehet, így sajnos gyalog nem tudtam az egészet körbejárni. De minden bizonnyal majd pótlásra kerül a későbbiekben. Bár a tavirózsák és az állatok kárpótoltak ezért. 

Igazából egyedül mentem el, mert mindenképp úgy éreztem, hogy szükségem van némi gondolkodásra. Ugyan anyagilag én sem vagyok most stabil, de súlyos problémám nincs, hiszen van munkahelyem, amelyben jól teljesítek, így stabilnak mondható továbbá év végi jutalék is be lett jelentve, így nem kell tartanom eladósodástól, vagy attól, hogy nem tudom a számlákat kifizetni. Igaz utóbbiról nem tudok még semmit, hogy mennyire is fog megnőni, s ez bele fog-e férni a keretbe. Azonban tény, hogy a közelemben élők komoly problémákkal küzdenek, s főleg amikor közöttük megtalálható a lakótárs, s rokon is, akkor érzelmileg eléggé megviseli az embert. Főleg akkor, amikor szeretné ezeket a problémákat megoldani, de sajnos anyagi korlátok között élve ez nem megoldható. Így igazából azokról kellett döntést hoznom, s átgondolnom, hogy máshogy kellene hozzá állnom bizonyos dolgokhoz. Hiszen nem kell mindenki problémáját a nyakamba vennem, s segíteni se tudok sokukon főleg akkor, amikor valaki hibás döntés miatt került olyan helyzetbe, amilyenben van méghozzá úgy, hogy előtte figyelmeztetve volt. Egyelőre azt döntöttem el, hogy megpróbálok lazítani, ami első körben az otthonról való kimozdulás lesz majd másodkörben pedig a youtube zenei oldaláról beszerzett nyugtató hatású alvást és szorongást könnyítő zene háttérben történő hallgatása lesz majd. Aztán pedig eldől, hogy végül mit is sikerül majd összehoznom. Egyetlen egy pozitív dolog történt az elmúlt hónapban, hogy az alvási problémám kicsit javult. Aki nyomon követi a blogot az emlékezhet azokra a bejegyzésekre, melyek középiskolás koromban írtam, hogy üdítőnek néztem az energiaitalt, amelynek túlzott fogyasztása alvászavart okozott nálam, s azóta nagyon ritkán sikerül úgy elaludnom, hogy nem azon kattog az agyam, hogy milyen minőségű és mennyiségű lesz az alvásom. Erre a megoldás a fent említett okosóra megvásárlása hozta el ugyanis, éjszakai viselésnél méri az időt, és egyéb dolgokat, amelyeket reggel az alkalmazásban elemezve el tudok olvasni. Így sikerült leszoknom arról, hogy lefekvéskor, ha nem sikerül elaludnom gyorsan, akkor nézegetem a telefonon az órát, s számolgatom mennyit tudok majd aludni, melynek következménye volt sokszor a kevés alvás. 

Kilakoltatás (2021)

Ha magyar alkotásokról van szó, akkor bizony a blog keretein belül sokszor kifejetettem a véleményemet. Továbbra is tartom magam ahhoz, hogy a magyar film és sorozatgyártás sokat fejlődött az elmúlt időben, de az is tény, hogy még mindig sikerül olyanok alkotásokat elkészíteni, amit szinte bűn megtekinteni. Talán tavasszal mentem el az egyik művész moziként is működő filmcentrum előtt, ahol megláttam a Kilakoltatás plakátját. Gondolkodóba estem, hogy vajon beüljek-e rá vagy sem, de végül meggondoltam magam. Azonban a mai napon elérhetővé vált, így aztán úgy döntöttem, hogy megtekintem, ha már szabad a délutánom. 

Tovább

Honor Band 6 teszt

Emlékszem arra, hogy én azon személyek közé tartoztam, akiknek, ha egy márka bejött akkor bizony ragaszkodtak hozzá. Sokszor még azt sem voltak képesek elismerni, ha éppenséggel már nem váltotta be hozzá fűzött reményeket. Egészen pontosan bő hét évvel ismerkedtem meg a Huawei termékeivel, s hosszú évek Sony Ericsson majd Sony használat után beújítottam egy P8 Lite-ot, s ezek után pedig elkezdtem ezt a márkát használni. Természetesen kipróbáltam jó pár saját applikációt is, de ami megfogott engem az leginkább a Huawei Health (magyar nevén Egészség) applikáció volt, amely sokrétű volt, s nagyon sok dolgot lehetett vele monitorozni. Igaz, hogy nekem nem tetszett, hogy folyamatos mobilinternet hozzáférést kért, s pár funkcióhoz viszont csak okosóra használattal lehetett hozzáférni. Ezt én kicsit mellékeltem, hiszen legtöbbször biciklizésre használtam az applikációt, meg olykor sétálást mértem vele. Aztán szépen elindult az egész, s mivel két előfizetésem van, így rendelkezem tartalékban egy Huawei P40 Pro-val, valamint egy aktuális készülékkel, amely nem más, mint a Huawei P50 Pro. A Google hiánya nem érdekelt. Kifejezetten örültem, hogy sok alkalmazás nincs rajta a telefonon továbbá nem azzal kell kezdenem a beüzemelést, hogy törölgetem az alkalmazást. Kevés applikációt használok így is, ellenben az üzemidő és a kamerafunkció pótolja azt, hogy mennyibe is került a fentebb említett két felsőkategóriás készülék. Főleg úgy, hogy én mindig vigyázok rájuk, tehát még egy karc sem található rajtuk. Ellenben a Huawei Health folyamatosan volt alkalmazva, mely lépésszámlálójával nem mindig voltam megelégedve, s egy ideje elkezdtem nézegetni az okosórákat miután pár kolléganőm is elkezdte őket hordani. Sokat töprengtem rajta, de végül megfogadtam volt kolléganőm tanácsát, hogy nem azért dolgozok, hogy ne vegyek magamnak semmit, így a tegnapi napon rászántam magam, s miután elolvastam pár cikket, s megnéztem pár videót úgy döntöttem ár és érték arányban a legmegfelelőbb választás a Honor Band 6 lesz, melyet ma komolyabban üzembe helyeztem. 

A készülék egyébként tavaly jelent meg, s szerencsére azóta már húszezer forintos értékhatár alatt kapható. Én nem mertem olyan helyen vásárolni, amit nem ismerek, így végül az egyik ismert műszaki áruházban vásároltam meg 17 990 forintos áron, amely azt gondolom értékben nem jelent sokat. Az egyik legnagyobb problémám a fent nevezett két telefonnal, hogy ha pontos távolságot és időt akartam statisztikában, akkor a mobilinternetnek be kellett lennie kapcsolnia, mely persze magával hozta, hogy az adott készülék gyorsabban merült. Másfelől pedig többször fordult elő velem, hogy elfelejtettem elindítani az alkalmazást, így végül egy másikra esett a választásom. Ez nekem kicsit körülményes volt, de a teszteket elolvasva több, mint egy hónapnyi gondolkodás után úgy döntöttem az lenne a legjobb, ha egy ilyen okosórába fektetnék be. Ami hatalmas előny, hogy nem kell a telefonnal kapcsolatban lennie, mert magától is tudja mérni a dolgokat annak ellenére, hogy nem rendelkezik beépített GPS-szel. Mai napon azonban elég erősen igénybe vettem. S habár volt némi lelkiismeretfurdalásom, hogy megvásároltam, de azt kell mondanom előszóként, hogy nem bántam meg, s ajánlani tudom. 

Tovább

Felkészülni a lehető legrosszabbra?

Korábban volt egy bejegyzésem, amelyben nem voltam túlságosan elragadtatva a jelenlegi helyzetemtől. Tény és való, hogy minden bizonnyal én még csendben is maradhatok, hiszen nagyon sok egyedülálló személy és család lehet most bajban addig én viszonylag elfogadható keretek közt mozoghatok. Sajnos a fluktáció minket is elért, s amennyire elszálltak az árak nem mindenki hajlandó arra, hogy tulajdonképpen a semmiért dolgozzon. Én is egyre inkább veszem észre, hogy hiába próbálok spórolni sajnos nem igazán megy, mert szinte naponta változnak az árak, s sajnos nem jó irányba. Ennek köszönhetően ráadásul további kolléga mondott fel, így megint kevesebben vagyunk, melynek rám nézve két probléma ütötte fel a fejét. Abból a szempontból szerencsés vagyok, hogy az összes vezetővel jóban vagyok. Ellenben nekik van egy fontos dolguk, amely nem más, mint a műszakok lefedettsége. Ezzel pedig az a baj, hogy egyrészről a fennmaradó szabadságomat nem kaptam meg a nyáron másrészről pedig az augusztusi hónapra készen van a beosztás, s sajnos a második olyan hónapnak futok neki, hogy a heti két kötelező szabadnapom havi szinten csak egyszer van egymás mellé írva. Mivel a tegnapi és a mai napot kaptam egybe, így megpróbáltam kihasználni. A kormány általi intézkedéseknek köszönhetően az elmúlt időszakban sok volt a tüntetés, így kérdés volt számomra, hogy vajon merre is kellene menni. Egy valami biztos volt, hogy fizetős dologba nem akarok belevágni. Így először jött a Hűvösvölgy. 

Azt már a korábbi bejegyzésemben leírtam, hogy sokat gondolkoztam azon, hogy vajon vásároljak-e egy okosórát, lévén a telefonon mindig mentek az épp aktuális applikációk, melyek mérték merre megyek, mennyi idő alatt teszek meg távolságokat. Végül ő lett a Honor Band 6, amely további löketett adott ahhoz, hogy kipróbáljam élesben is, de erről majd egy későbbi külön bejegyzésben.
Mivel java részben délelőttös leszek, így sajnos azzal szembesülnöm kell majd, hogy éjszakai programokat nem nagyon szervezhetek, valamint legkésőbb este tízre azért ajánlott ágyba kerülnöm, ha éppenséggel nem akarok elaludni, vagy kialvatlanul menni dolgozni. Az más kérdés, hogy ezzel kapcsolatban sok kritikát kapok másoktól továbbá azért az ismeretes, hogy Budapest éjszaka elég csodás tud lenni, így nem volt kérdés, hogy visszafelé kilátogatok és megcsodálom a zenélő szökőkutat. 

Most azért olyan sok időt nem töltöttem ott, ugyanis erőteljesen sikerült félrekalibrálnom az okosórámat, mely tulajdonképpen ahhoz vezetett, hogy a telefonom a 10%-os töltöttségi szintre merült. Még az év elején vettem egy külső akkumulátort vészhelyzet esetére, de sajnos persze most fordult elő velem az, hogy egy olyan táskát vittem magammal, amiben pont nem volt benne. Így igyekeznem kellett, hogy hazaérjek. Azért tettem még egy kis kitérőt a rózsakertnél. 

Mindezek után természetesen azonnal útba vettem a villamosmegállót, s meg sem álltam addig, míg ki nem értem. Ahogyan az lenni szokott természetesen pont az orrom előtt ment el, de komolyabb problémát nem csináltam belőle, hiszen öt percenként járt. Ennek köszönhetően készítettem pár fotót a kivilágított belvárosról, illetve arról, hogy mennyire is van leapadva a Duna. 

Gondolkozok azon, hogy ha továbbra is ilyen meleg lesz, s ilyen alacsony lesz a vízállás, akkor valakit ráveszek majd arra, hogy mi is nézzük le a híd lábához, ha már ennyien megtehetik. Mindenesetre bízom abban, hogy komolyabb anyagi problémával nem fogok szembesülni, habár egyelőre még rezsiszámla nem jött, de bízom benne, hogy nem lesz komolyabb probléma valamint majd szeptember első felében megkapom a már megérdemelt szabadságomat is. Addig pedig megpróbálom minél többet pihenni. 

Sikoly a virtuális sírból: Érkezőben a Drága örökösök 5.évada?

Annak idején végignéztem a sorozatot, amelynek egyetlen egy hibája volt, hogy napi széria volt. Ennek legtöbbször az volt a hátulütőlje, hogy sajnálatos módon sok volt az üresjárat, hiszen az epizódszám miatt sok volt a töltelékrész. Még a télen újranéztem bár tény, hogy az unalmasabb részeket átpörgettem. Azonban két héttel ezelőtt érkezetett egy információ mely szerint az RTL Klub visszanyúlna egy korábbi sorozatához, amely nem más lenne, mint a Drága örökösök. 

A sorozat egyébként egy teljes évadot kapott, s mindezek mellett pedig le is zárták a történetét. Így elég érdekes lenne, ha visszanyúlnának hozzá, hiszen kérdés adott lenne vajon mennyire is lenne sikeres. Mindekezek mellett pedig azt is figyelembe kell venni, hogy ha sikeres volt, akkor nem biztos, hogy bolygatni kellene. Hivatalos információ egyelőre nem érkezett, de én úgy vagyok vele, hogy amennyiben tényleg visszatér mindenképpen nyomon fogom majd követni. 

Üdvözlet Honor Band 6

Nagyjából két hónapja voltam otthon, amikor az egyik volt kolléganőmmel találkoztam. Vele folytattam egy beszélgetést, mely szerint elég sokat sokat spórolok magamon, amelynek azért van alapja. Az okostelefonok nagyon sokat fejlődtek, s bizony sok hasznos funkciója van még akkor is, amikor az ember ezeket nem veszi alapul. Így egy ideje elkezdtem nézegetni, hogy vajon lenne-e értelme egy okosórát vásárolni lévén egyik kedvenc applikációm a Huawei Health lenne. Végül úgy döntöttem, hogy meglepem magam egy Honor Band 6-al, amely ráadásul most akciós árat is képviselt. 

Azt mindenképpen le kell írnom, hogy nagyon vigyázok az összes készülékemre. Eddig egyetlen egy sem ment tönkre, s mivel elég sűrűn használom az egészség applikációt, így úgy gondoltam elérhető áron tudom megvásárolni a legújabb akciós áron lévő okosórát. Ugyan nincs benne GPS, így Bluetooth kapcsolattal kell összekötve lennie a telefonnal, amely igazából nem akkora gáz függetlenül merülési szintjétől mindennap felrakom tölteni. Az mindenképpen felkeltette az érdeklődésemet, hogy több funkciót is tudok használni az órán, amelynek köszönhetően a telefon maradhat a zsebemben ezáltal még kevesebb az esélye annak, hogy esetleg megsérüljön. 

Természetesen mielőtt megvásároltam volna elolvastam pár tesztet, s megnéztem videót is róla, s ez alapján úgy döntöttem, hogy ár-érték kategóriában nekem ez lesz mindenképpen a befutó. Nagyon sok pozitív dolgot olvastam róla vélemények kapcsán, így aztán nagyon kíváncsi vagyok, hogy vajon nálam mennyire is fog beválni. Függetlenül attól, hogy évekkel ezelőtt az első mobiltelefon kézhezvétele után gyakorlatilag az óra használatot teljesen megszüntetettem. 

A beüzemelés elég gyorsan ment, s számos olyan funkcióra bukkantam benne, amelyről nem is tudtam, hogy van. Annak mindenképpen örülök, hogy nem kell kapcsolódnia a telefonhoz folyamatosan, hogy például a lépésszámot mérje. Bőven elég, ha mondjuk a nap végén bekapcsolva szinkronizálja magát az applikáció az eszközzel. Igaz némi kellemetlenséget okozott az, hogy nem friss megjelenéssel van dolgom, így aztán legalább öt frissítés érkezett meg egymás után hozzá valamint még fel is kellett töltenem. 

A kijelző viszonylag elég szép, s azt kell mondanom, hogy sem a mérete sem pedig a fényereje nem okozott nekem csalódást. Az már kérdéses, hogy majd mennyit fog majd kibírni, s mindenképpen tesztelnem kell majd azt a funkciót, hogy amikor elindítok egy edzést, akkor az mennyire fogja majd meríteni a telefont, hogy közben csatlakoztatva van az órához. Legtöbbször alvás előtt szoktam zenét hallgatni, s sokszor telefonhoz csatlakoztatott fejhallgatót használnok, s ha azt veszem alapul, akkor komolyabb merüléstől nem kell tartanom, de azért nem érdemes 50-60%-os töltöttséggel elindulni itthonról. Ámbár korábban beszereztem egy külső akkumulátort, szóval menet közben is fel tudom tölteni a telefont. 

A stressz mérés jó ötletnek tartom bár kíváncsi leszek majd arra, hogy milyen értékeket fog majd rögzíteni, amikor majd szépen a pulzusom feljebb megy, ha éppenséggel olyan dologgal találom magam szemben, amely eléggé felidegesít. Ugyan elég minimalistának tűnik így az óra, viszont a Huwei Health (magyar vonatkozásban Egészség) elég tartalmas statisztikát von le. 

Annak mindenképpen örültem, hogy az óra tűpontosnak mondható, hiszen amikor leültem beüzemelés után akkor rögtön felismerte, hogy pihenő funkciómat töltöm. Beállítható az is, hogy automatikusan érzékelje azt, hogy felismerje milyen edzés van folyamatban. Igaz én legtöbbször sétálni szoktam, de ha már azt is méri mennyi lépést teszek meg, akkor már megérte megvenni, hiszen akkor pontosabb képet kapok arról mekkora távolságot is teszek meg még akkor is, ha nem hagyom el a lakást. 

A beállítás egyébként nagyon egyszerű volt habár ehhez nagyban hozzájárult az, hogy magyar nyelv elérhető az órában. Ennek mindenképpen örülök, hiszen így sokkal kényelmesebb viselete valamint sokkal könnyebben meg lehet találni dolgokat. Az már csak egy plusz pont, hogy van benne telefonkereső funkció, ami mondjuk akkor lehet hasznos, ha éppenséggel az ember nem tudja hova tette le pontosan a készülékét. 

A zenelejátszás mellett még egy komplett statisztika is segítségünkre van, hogy pontosan tudjuk azt, hogy milyen tevékenységet is végeztünk az adott nap. A pulzust folymatosan méri, mindezek mellett pedig a zenelejátszást is lehet vezérelni az órán keresztül, ha éppenséggel kapcsolódva van a telefonhoz. Mondjuk nekem Huawei készülékem van, így nagyon könnyen tud csatlakozni, s a karibrálás sem okoz problémát. Az alvás funkciót is be lehet állítani mennyire legyen pontos. 

Összegezve nem bántam meg a megvásárlást még akkor is, ha GPS nincs benne, s így a pontosabb követéshez szükségszerű a telefonhoz való csatlakozás. Kérdés persze adott, hogy így mennyire fogja kibírni majd az akkumulátor mind az óráé mind pedig a telefoné. Az anyaghasználat és a kialakítás nagyon jónak tűnik. Ámbár van némi félelmem azzal kapcsolatban, hogy nem-e fog sérülni az óra, ha alvás közben is viselni fogom. De majd nagyjából egy hét múlva ismét teszek egy bejegyzést, hogy mennyire vált be. A készülék ára egyébként 14 és 17 ezer környékén mozog, tehát aki nem egy gagyit, de elfogadható minőségű okosórát szeretne annak az előzetes tapasztalatok alapján megéri beruházni rá. 

Nyári utószó

Én azon emberek közé tartoztam, akik sajnos nem rendelkeztek olyan anyagi háttérrel, hogy több napos komolyabb utazást be tudtunk volna tervezni. Többnyire így úgy döntöttem, hogy csak akkor kérek szabadságot magamtól, ha valamit el kell intéznem, s alkalmazkodom majd a főnökséghez. Lényeg részemről pedig csak annyi, hogy lehetőleg ne adják ki az első fél évben, hogy utána tulajdonképpen azt érezzem sokszor, hogy meghalok, ha fel kell kelnem az ágyból.

Fix beosztásom nincs. Egyetlen egy fix dolog a munkahetemben az az, hogy két pihenőnap jár. Azonban az is úgy van elsősorban megtervezve, hogy a műszakok le legyenek fedve. Ezek többnyire nem szoktak nekem kellemetlenséget okozni, mert többnyire hétköznapra esik, melynek én különösebben örülök. Főleg azért, mert a legtöbb dolgot hétköznap tudom csak elintézni, s ebből a szempontból pedig nem kell szabadnapért könyörögnöm. Most azonban egyre nagyobb lett a fluktáció, melynek köszönhetően sajnos egyre nehezebben működőképes a normálisan kiadott pihenők. Sajnos így most futok neki a második olyan hónapomnak, amelyben összesen egy olyan alkalom van, amikor a heti két pihenőnapom egymás mellett van, s mindezek mellett pedig még megvannak a további szabadságaim is. 

Igazából csak mozgásra gondoltam, hogy majd a szabadnapjaimon ezzek próbálom majd elütni az időt, ha már sajnos komolyabb programot nem tervezhetek. Sajnos hazautazni ebben a hónapban nem tudok, s amikor pedig nincs kedvem semmihez, akkor pedig jöhetnek a sorozatok. Próbálok minél több újat bepróbálni, de sajnos egyelőre kevés az, ami ténylegesen megfog. Egyelőre bízom benne, hogy szeptemberben komolyabban is ki tudom majd pihenni magam, s kicsit enyhülni fog majd az idő, mert sajnos eléggé döglesztő meleg van, s szinte semmi csapadék. Ámbár egyik nap esett az eső. Tény és való, hogy akkor tudtam a legjobban aludni.