Maleficent: Mistress Of Evil (2019)

Magyar cím: Demóna – A sötétség úrnője

Öt évvel ezelőtt engem nem hozott lázba a Maleficent, honosított nevén Demóna. Azonban akadt egy üres estém, és megnéztem. Nekem nagyon tetszett, főleg a megvalósítás. A látványról ne is beszéljek, így amikor volt egy akció, akkor meg is vásároltam Blu-ray kiadásban. A folytatásra azért már nem voltam annyira felizgulva, lévén nem nagyon lett volna kedvem egyedül menni moziba decemberben, mert konkrétan senkit nem érdekelt a film. Így szépen megvártam még megjelenik.

Továbbolvasás

A játékkorszak vége (?)

A 2020-as év hasonlóan indult, mint az összes többi. Szerencsére a tavalyi gyomorrontást hamar kihevertem, így szinte gyógyultan mehetettek vissza dolgozni, s a betegségem nem tért vissza. Természetesen megpróbáltam odafigyelni az étkezésemre, s jelenleg is azon gondolkozok, hogy hogyan is tudnám magam egy kicsit is észerűbb táplálkozás felé mozdítani, hogy lehetőleg elkerüljem a gyomorbántalmakat úgy, hogy közben azért megfelelően étkezem is. Természetesen ehhez megfelelő anyagiak mellett megfelelő hozzáállásra is szükség lesz. Utóbbit pedig sokkal nehezebb megszerezni, kialakítani, mint az ember gondolná.

Az év egyébként abból a szempontból jól indult, hogy megtudtam, hogy a kihirdetettel ellentétben tízezerrel nagyobb bér üti a markomat elsejétől, mint ahogyan az eredetileg be volt jelentve, és februárban további béremelésre számolhatok, ahogyan a próbaidőm lejár.
Mindezek fényében megpróbáltam magam jól elfoglalni, ami azért annyira nem jött össze, hiszen sajnos a rossz időnek köszönhetően a mozgásom majdnem a munkajárásba és a bevásárlásba esett bele, valamint ha nem szerveztem be magamnak programot. Ennek ellenére azért többször előkaptam a telefonomat, és megörökítettem, amit láttam, többek között az erkélyről látható Puskás Ferenc Stadion éjszaka.

A hónap többször lepett meg minket nagyon jó idővel, ámbár nagyon sokszor iszonyatosan haragos voltam amiatt, hogy ezeket a pillanatok majdnem mindig akkor voltak, amikor dolgoztam. Ebből fakadóan a januárra tervezett normafai kiruccanásom többször megfeneklett. Azonban az egyik pihenőnapomon már annyira untam magam, hogy képtelen voltam arra, hogy a négy fal közt szenvedjek, így útra keltem. A telefonom applikációját használtam, amelyben kizárólag a sétálással eltöltött időt mértem.

Annak ellenére, hogy egyedül voltam, s hétköznap tudtam ezt megtenni több, mint 13 km-t tettem meg gyalog viszonylag hideg időben. Iszonyatosan élveztem, hogy nem esett semmi, és akkor végre kijuthattam végre a szabadba.
Megfordultam a Margit szigeten, s ott is maradtam addig, míg be nem sötétedett. Így megnéztem hogyan van kivilágítva a híd.

Természetesen nem csak a szabadban sétáltam, hanem bementem jó pár plázába, s többek között a MediaMarkt-ba is. Lassan öt éve annak, hogy 2015 novemberében olyan jól oldottam meg az anyagi dolgaimat, és adtam el pár már általam nem használt műszaki cikket, hogy megvásároltam az akkor százezer feletti árcímkével rendelkező Playstation 4-et, amihez akkor az eladások utáni bevételemhez pusztán 20 ezer forintot kellett hozzátennem, hogy meg tudjam vásárolni. Nem sokáig tudtam élvezni a gépet, hiszen fél éven belül egy villámcsapásnak köszönhetően tönkrement.
Sajnálatos módon az anyagiak nem tették lehetővé sem a javíttatást, sem pedig új gép vételét. Azonban minap kiszúrtam, hogy bőven százezer alatt volt a gép, s tisztában voltam vele, hogy a hitelkeretemet használva megtudnám vásárolni, de mégsem tettem. Egyik részről elkezdtem gondolkodni azon, hogy még otthon laktam sajnos nem igazán volt szórakozásom otthon, mintsem a sorozatok, filmek nézése, és játék. Emellett pedig a biciklizés jó idő esetén, hiszen ugyan nem kis városban laktam, de sajnos egy alkoholt nem fogyasztónak, és éjszakai életet mellőzőnek maradt a mozi és a strand, mint kimozdulási lehetőség. Felköltözve a fővárosba pedig szinte meglepő, hogy mennyi lehetőségem van a kulturált szórakozásra, és ha több helyre el akarok menni, akkor már az utazás milyensége is időt vesz el, hogy akár egy napot is tartalmasan töltök el, hogy közben nem vagyok otthon, és nem mindig ugyanazokra a helyekre megyek.

Másrészről felhoztam az otthoni gépemet még tavaly, de azzal sem játszottam sokat, s mivel soha nem voltam igazi nagy játékos, így végül felülkerekedve a vásárlási ösztönömön a leakciózott gép végül az üzletben maradt.
Nagyon büszke voltam magamra, mert odahaza az ilyen dolgokat nem tudtam nem meglépni. Elképzelhető, hogy lesz majd egy ilyen gépem, de nem hiszem, hogy erre akarnék pénzt fordítani. S ahogyan kijön a jó idő egyre kevesebb időt fogok itthon tölteni. Egyedül a kerékpár hiányzik, amelyet otthon hagytam, mert véleményem szerint a főváros közlekedése alkalmatlan arra, hogy kerékpárt használjak, mint közlekedési eszközt.

Toy Story (2019)

Gyermekkoromban emlékszem mekkora nagy sikerük volt a Disney meséknek, vlagy a Pixar animéciós meséinek. Sajnálatos módon akkoriban nem rendelkeztünk semmilyen előfizetéssel, továbbá nem is nagyon volt lehetőségem az új alkotásokat látni. De emlékszem, hogy a Toy Story már akkor megfogott a koncepciójával.
Idén sajnos nem volt lehetőségem eljutni a moziba a negyedik részt megtekinteni, így ezt most pótoltam a napokban.

Továbbolvasás

Sex Education: 2.évad

Biztosan mindenkinek van olyan sorozata, amelyről úgy gondolja, hogy “elromlott”. Az esetek többségében ez annak tudható be, hogy nem hozza a nézői/rajongói elvárásokat, vagy nem tudja megugrani a korábbi mércéket. A Netflixre készült sorozatok egyidejű előnye és hátránya, hogy az aktuális évad egyben tekinthető meg. Így van a Sex Education-nel is, amelynek második évadáról nekem elég lehangoló véleményem van.

Továbbolvasás

Műanyag tokban, az Az

Aki kedveli a filmeket, és hajlandó és lehetősége is van arra, hogy ne mozijegyért fizessen, hanem a kedvencek eredeti kiadásaira, az mindenképpen tisztában lehet a hazai DVD és Blu-ray piaccal. Érthető valahol azért, hogy nem az az ország legnagyobb problémája, hogy mi és hogyan jelenik meg idehaza DVD-n és/vagy Blu-ray-en.
Annak idején kicsit “agresszívebben” gyűjtöttem az eredeti kiadványokat, de mióta elköltöztem otthonról már többször is meggondolom mi az, amiért pénzt adok.

Három évvel ezelőtt nekem az It, hatalmas moziélmény volt, méghozzá úgy, hogy tulajdonképpen nem érdekelt, csak meg voltam hívva a filmre. Tetszett is annyira, hogy amikor megjelent, akkor a drágábbik kiadványt vásároltam meg, azaz a fémdobozos változatot. Ugyan a második rész már annyira nem nyerte el a tetszésemet, de úgy voltam vele, hogy mindenképpen szeretném a gyűjteményemben tudni. Sajnálatos módon a fémdobozos változat csak a 4K-s kiadványra volt érvényes idehaza, így tízezer forintot nem akartam adni egy filmért. Így maradt a műanyagdobozos változat.

A kiadvánnyal egyébként semmi probléma nincs, azonban azt gondolom egy ilyen címnél elég undorító dolog, hogy extra tartalomként kizárólag audiokommentár került fel a lemezre.

Sex Education: 1.évad

Ismét egy olyan sorozattal kerültem szembe, aminek a létezéséről nem tudtam, és véletlenül került a tudomásomra, hogy van egy ilyen széria. Bevallom sok mindenre vevő vagyok, amennyiben úgy érzem az adott dolog fogyasztható, rögtön rávetem magam. Eme szériánál is ez volt az első benyomásom, így rögtön rá is vettem magam a nyolc epizódos első évadra.

Továbbolvasás

Zoey’s Extraordinary Playlist: 1×01 (Pilot)

Ha zenéről van szó, akkor szinte mindig vehető vagyok arra, hogy tegyek egy próbát. Így volt annak idején a Glee-vel is, ami valami rejtélyes módon elkerülte a figyelmemet, majd pedig egyszer csak belenéztem, s rajongó lettem. Érdekes koncepció volt, amely az első évadokban elég nagy sikert sikerült összehoznia, hogy az utolsó évadokra konkrétan kipukkadjon, mint egy rossz lufi, hogy a nézettség már a szánalmas kategóriát verdeste.
Idén nem nagyon vártam semmilyen sorozatot, de azért nyomon követtem, hogy hátha lesz valami érdekes széria, amelynek megpróbálom a bevezető epizódját. Sajnos kevés volt ilyen, s még kevesebb, amelynél ki is tartottam. Azonban a Zoey’s Extraordinary Playlist koncepciója azonnal megfogott. Sokat is kellett rá várni, ámbár személyes véleményem, hogy egy vicc, hogy a következő epizódra majdnem egy hónapot kell várni.

Továbbolvasás

South Park: 23.évad

Gyermekként nagyon hírhedt volt a South Park, főleg az első évadok. Emlékszem mennyit meséltek a gyerekek egymást közt a szériáról, s letöltési lehetőségek híján mennyire irigykedtünk arra, akinek volt otthoni HBO előfizetése, hiszen idehaza ott volt látható egy ideig. Persze olykor-olykor az ember láthatott egy részt VHS-en, de én akkor kapcsolódtam be, amikor bekötötték a kábel tv-t, majd rá nemsokára az internetet is. Ennek köszönhetően pedig elérhetővé váltak az eredeti évadok is.
Sokszor mondják, hogy régen minden jobb volt, másképp volt. Természetesen nézőpont kérdése, hogy így van-e, de tény, hogy a South Park elég meglepő utat járt be, s 23. éve van képernyőn. Ennek köszönhetően történtek rajta változtatások.

Továbbolvasás

Steril évkezdés

A tavalyi évem elég eseménydúsra sikerült. Volt munkahely váltás, és mellette költözés is. Végre megvalósult az álmom, amely sajnos elsősorban az anyagiak miatt nem jöhetett létre. Ez nem volt más, mint a teljes önállósodás. Ugyan az anyagiak miatt továbbra is elengedhetetlen az együttélés, de ez merőben más, hiszen nem rokonról van szó. Ebből fakadóan pedig az ember sokkal, de sokkal szabadabbnak érzi magát. Főleg annak fényében, hogy ennek köszönhetően mint munkában, mint pedig magánéletben sikerült pár negatív dologtól megszabadulnom.
Az utolsó hónap nem sikerült nagyon jól, hiszen a hónap elején sikerült megfáznom, amely több, mint egy hétig tartott annak köszönhetően, hogy elkerülve az orvost begyógyszerezve mentem dolgozni. Mindezek mellett sikerült az év vége felé tökéletesen elcsapnom a gyomrom, amely “meghálálta”, hogy szilveszter napján engedtem a csábításnak, és ittam egy kis üdítőt, és ettem normális ételt. Mivel nem akartam táppénzre menni, s bajlódni az orvossal, így végül komolyan vettem a diétát, s szinte egy hétig elég erősen megvontam magamtól mindent, amit csak lehetett. S szigorúan csak azt ettem, ami szerepelt a diétában gyomorrontás esetén. Szerencsére sikerült kikúrálnom magam, ámbár az újévi fogadalmammal még hadilábon állok, mely szerint tudatosabban táplálkozok, amely magával hozhatja, hogy az egészségesebb életmód felé hajlásnak köszönhetően vitaminokkal árasztom el a szervezetem, melynek köszönhetően sokkal több energiám lesz.
Az új év konkrétan arról szólt, hogy igyekeztem összeszedni magam, s az első két napos szabadnapomon haza is látogattam, s ezáltal letudva a havi hazamenetelt. Ámbár most otthon is töltöttem az éjszakát, ami nekem nagyon furcsa, és kényelmetlen volt, hiszen otthon is történt egy költözés, melynek köszönhetően új házban kellett aludnom. A szokatlan környezetnek köszönhetően sikerült alig négy órát aludnom úgy, hogy előző este sem sikerült kialudnom magam.

Gyönyörűen megdőlt az az eszmém, mely szerint függetlenül az időjárástól nem fogok lemondani a sétálásokról, és kimozdulásokról. Annak ellenére, hogy a fővárosban van hova kimozdulni mégis itthon vagyok legtöbbször, s ha kell is valahová menni a séta kiegészül abban, hogy kerülőúton megyek, hogy hosszabb legyen a menetidő. Ebből fakadóan pedig várom már a jó időt, habár ez a tél sem halmozott el sok hóval. Ugyan előrejelzés nem volt róla, de pár napja azért fehérbe borult pár város, köztünk Budapest is.

Az “eredeti” trilógia is kékbe borult!

Képregényeket nem nagyon olvastam, de Pókember az egyik kedvenc karakterem. Az eredeti trilógia is tetszett, s az újraindított változat is bejött, habár csak a második részig jutott. A legutóbbi két film számomra kritikán aluli lévén ezt az univerzumépítést nekem nem veszi be a gyomrom. Főleg, ha megnézzük, hogy több filmet meg kell néznem, ha annak az egynek a történetszálával tisztában akarok lenni.
Szó, mi szó, el is engedtem ezt. S a decemberi akciónak köszönhetően sikeresen megvásárolt a The amazing széria második részét eredeti kiadványban. Mivel az 1990 forintos ár kecsegtető volt, így az eredeti trilógia mindhárom részét magamévá tettem a mai napon.

Az önismeret éve!

Annak idején nem sok szórakozási lehetőségem volt. Odahaza a szülők úgy gondolták, hogy az internet bevezetésével, s a számítógép meglétével teljessé válik az életem, azonban nekem ez sokszor kevésnek bizonyult. Így végül elkezdtem weboldalakat látogatni, rajongói fórumokon megjelenni, és végül mások példáját alapul véve végül saját blog vezetésébe kezdtem, amelynek idén májusban volt a 10. évfordulója. A blog indulásától fogva minden évben az év utolsó napján a virtuális térbe “küldtem” egy bejegyzést, ami amolyan évértékelő volt számomra. Így teszem ezt most is, egy viszonylag hosszabb terjedelmű bejegyzéssel.
Továbbolvasás

Swamp Thing: 1.évad

Manapság egyre nehezebben kezdek bele sorozatokba, ráadásul amiket követek azok pedig szépen lassan, de kifutnak. Akár egy kisebb időre, akár pedig végleg. Így aztán gyakorlatilag már szinte egy számjegyűvé redukálódott az általam követett szériák száma. Ámbár tény, hogy már az időmet sem úgy osztom be, hogy örülnék neki, ha nagyon sok szériát néznék.
Ahogyan többek is, úgy én is fent vagyok közösségi oldalakon, s ennek köszönhetően futottam bele a Swamp Thing reklámjába. Az előzetes kellően kedvcsináló volt, így aztán úgy döntöttem, hogy bepróbálom. Általában az HBO sorozatokkal nem szokott probléma lenni. Jelenleg is csak azzal van, hogy a szériát egy évad után befejezettnek minősítették.

Továbbolvasás

Supernatural: 14.évad

Rengeteg pozitív hozzászólást olvastam, hogy mennyire magára talált a sorozat ismét, amikor bejelentették: ennyi volt. Elgondolkoztam, hogy van-e értelme visszatérni a szériához úgy, hogy közben tudom nem sok van már neki hátra. Egy régi kedvencről van szó, s egy olyan sorozatról, ahol elmondható, hogy olyan minőségi szintlépések történtek az első évadokban, hogy csak lestem, s még rajongói fórumokon is fent voltam, hogy azon kattogjunk, hogy mi is várható majd a következő szezonban. A felnőttkor, a munka, s a magánélet hármasa egy olyan szituációt hozott létre, amelyben bizony el kellett döntenem, hogy mit is csinálok a szabadidőmben, ami jelentősen karcsúra sikerült. Így végül a sorozatot kaszáltam.
Az új évad, valamint a tél beköszönte arra ösztökélt, hogy ha már nem tudok csavarogni anélkül, hogy ne fagynék halálra, akkor ideje elővenni a sorozatokat. Amikből egyébként is keveset követek, így megadtam a második esélyt a Supernaturalnak. Tegnapi nap gyorsan magamévá is tettem a soron következő etapot, s este is csak annyi reakció jött ki belőlem, hogy megállás nélkül ráztam a fejemet, miközben az új évadot a régiekhez hasonlítva azok a gondolatok szállingóztak a fejemben, hogy ez hova is süllyedt az évek folyamán. 

Továbbolvasás

Supernatural: 13.évad

Mai napig elevenen él bennem az az emlék a sorozattal kapcsolatban, amikor egy esős napon próbát tettem az első évad bevezető epizódjával. Ha jól emlékszem talán a harmadik évad előtt állt a széria. Nagyon élveztem, és igazi nagy döbbenet volt a harmadik évad vége. Szintén friss emlékként él bennem, hogy tíz évvel ezelőtt hány száz hozzászólás született egy feliratos fórum Supernatural fórumában. Teóriák, tények, hírek, és persze ez mellett a női rajongók szidása. Aztán szép lassan elkezdett a sorozat a lejtőn menni, majd végül úgy döntöttem, hogy nekem ennyi volt. Majd jött egy bejelentés, mely szerint a sorozatnak a tizenötödik évada lesz az utolsó. Az évek alatt az általam követett sorozatok száma keményen négy darab lett, így úgy döntöttem, hogy bevállalom a maradék évadokat akármilyen minőségűek is. Bevallom nagy falat úgy nézni valamit, hogy azt nem nagyon lehet már élvezni, s csak unaloműzésre használom.

Továbbolvasás