Szomszédok: 331.fejezet (1999)

A kilencvenes években élőknek nem sok szórakozásuk volt, ha az otthonában nem volt VHS lejátszó. Ekkortájt voltam gyermek, s bizony én is azok közé tartoztam, akiknek a két közszolgálati csatorna és a helyi televízió mellett nem igazán volt sok választása, ha az esti szórakozásról volt szó. Felnőttként belegondolva függetlenül, hogy mennyire beszűkültnek hat ez a dolog, de valahogy gyerekként nem éreztem hátrányát, s annyira nem is gondolkoztam ezen. Sok mindenre nem emlékszem ebből a korból, ha a tévés szórakozást veszem alapul, de a két hetente csütörtöki Szomszédok megmaradt bennem, melyet közösen nézett a család.
Miért is jó, ha az ember blogot vezet? Egyrészről jó kikapcsolódás, mely anyagilag teljesen vállalható valamint káros szenvedélyt nem rejt magában, ha helyén kezeli az ember. Ahogyan én is javarészt az általam megtekintett sorozatokról, filmekről írok, így ha valamivel kapcsolatban megkopott az emlékezetem rákeresek a blogon belül. Kétszer futottam neki a sorozatnak emlékeim szerint, s ezért is volt meglepő, amikor visszaolvastam az öt évvel ezelőtti bejegyzésemet a széria elejéről. Első nekifutásra csak az első évben készült részeket tudtam megnézni. Három évvel ezelőtt már pozitívabb volt a hozzáállásom az akkor közétett írásom alapján. Idén augusztusban eldöntöttem akármit is érzek a megtekintés közben, de nekifutok ismét a sorozatnak, s bármi történik végig nézem. Négy hónap alatt az elkészült részek egy harmadánál jártam, amikor végül úgy döntöttem ennyi volt. Feladom, s több esélyt nem adok neki. Ellenben megnézem a sorozat utolsó részét, amely a 331. fejezetet jelentette. Ez alapján el tudom dönteni megérte-e számomra kaszálni a szériát.

Teljes bejegyzés

Monarch: Legacy of Monsters – 1×01 (Pilot)

Sorozatok terén sajnos nálam nagyon szomorú a helyzet. Annak idején nagyon sok szériát követtem. Habár el kell ismernem, hogy az első epizódokat megnéztem, ha nem tetszett nem maradtam. Ellenben azok, amelyek pedig elnyerték a tetszésemet akkor kitartottam a befejezésig még akkor is, ha már nem tetszett. Idővel viszont rá kellett jönnöm, hogy a szabadidőm korlátozott, így ami nem ért véget annak én mondtam búcsút. Az újak pedig annyira nem győztek meg. Mivel a különböző teremtményekről szóló filmeket szerettem, így végül tettem egy próbát a cimbelivel. Sikertelenül.

Teljes bejegyzés

Tervek az év hátralévő részére

Mit tudnék írni a decemberről. Leginkább azt, hogy gyermekként szerettem, de felnőttként nekem inkább megosztóvá vált az ünnepek miatt. Gyermekként ott volt a havazás, s a fehér karácsonyra való vágyakozás, valamint a téli szünetig való napszámlálás. Felnőttként azonban az ünnepek már nem jelentenek számomra semmit. Ha valakivel jó kapcsolatot ápolunk nem kell hozzá piros nap a naptárban maximum egy lehetőség, hogy munkaszüneti nap lévén találkozni másokkal vagy több időt együtt tölteni rokonokkal. Elérkezett az év utolsó hónapja, ami nekem munka szempontból elég zsúfolt lesz, így már a héten nagyjából elgondoltam mit is szeretnék csinálni az év hátralévő részében.

Azon szerencsések közé tartozok, akik évek óta a cégnél van függetlenül attól, hogy idén visszaköltöztem városomba, hiszen itt is volt kihelyezése. Ebből fakadóan azon dolgozók közé tartozok, akik év végén ünnepi fizetést kapnak. A zsúfolt munkanapok miatt azonban nem tervezek kimozdulást városon kívülre, s jövőre is a hidegebb időszakban nem óhajtom a város határait átlépni. Alkoholt nem fogyasztóként maximum mozizás lehet alternatíva szórakozás szempontjából, de minden bizonnyal maradnak majd a személyes találkozók, s vizuális szórakozások esténként.
Sajnos a korán sötétedés sok mindent megváltoztatott, de amennyiben az időjárás engedte mindenképpen elmentem sétálni. Azt be kellett látnom, hogy az időjárás nagyban befolyásolni fogja a mindennapjaimat, továbbá az ünnepek miatt elég zsúfolt lesznek a munkanapjaim. Most is kezdett úgy kialakulni, hogy munka után esetleg bevásárlást intéztem csak el, s kerülőúton jöttem haza, s utána már nem mentem sehová. Minden bizonnyal hasonlóan fogok tenni eme hónapban is.

Ami majdnem biztos, hogy ha nem kell ügyet intéznem, esetleg nincs halaszthatatlan dolgom, akkor a munkanapjaim úgy fognak zajlani, hogy hazasétálok, s itthon pedig pihenek. A programokat pedig megtartom szabadnapra. Választási lehetőség volt, hogy ki melyik ünnepet választja munkanapnak. Szenteste vagy szilveszter. Tanultam korábbi hibámból, s ugyan sikerült beilleszkednem, s megismertek, befogadtak, de az ünnepekről való véleményemet nem tettem közzé. Ennek köszönhetően végül úgy döntöttem szilvesztert választom munkanapnak, s mivel ünnep lévén rövidített műszakban dolgozunk, így minden bizonnyal nem fogok sötétben hazaérni tartva attól, hogy szórakozó vagy erősen alkoholos emberekkel összetűzésbe keveredjek. Így végül szenteste napján leszek szabadnapos. Mivel minden ismerősöm tartja az ünnepet, így kicsit nehéz lesz három teljes napot nélkülük tölteni. Ha az időjárás kegyes lesz hozzám, akkor az aktív pihenés mellett megtekintem majd a feldíszített várost, s megpróbálom összeszedni magam. Mivel alkoholt nem fogyasztok, így a szilvesztert is biztonságban itthon töltöm. Minden bizonnyal már éjfél előtt be fogok aludni munkanap lévén. A jövő évre való terveimet pedig az év utolsó napján megírt évösszegzőben fedem fel.

Szomszédok (1991)

Epizódok: 97 – 122.
Készítés éve: 1991

Kilencvenes évek előtt pár évvel születtem, így aztán sok minden megmaradt bennem 1990 és 2000 között, hiszen nagyjából belépve az utolsó évtizedbe akkor léptem abba a korba, amikor már emlékek születtem, s nem csak kisbaba, kisgyermek voltam. Akkoriban a köztévé élte a fénykorát, valamint a városi tévé. Mivel előfizetéssel és parabola antennával nem rendelkeztünk, így a szórakozást ez a három csatorna jelentette. S bizony abban az évtizedben nőttem fel, amikor a Szomszédok a fénykorát élte. Ha alapul vesszük, hogy a készítők mennyire be voltak határolva, akkor azt el kell ismerni, hogy bizony ehhez viszonyítva minőségi anyagnak számított abban a korban. Az általam követett sorozatok alacsony számának köszönhetően elindultam neki, de a századik epizódnál (sorozatban fejezetnél) megtorpantam. Újra nekifutottam, s most 122-ig jutottam. De azt gondolom tovább nem megy, s nincs értelme új esélyt adnom maximum megnéznem az utolsó részt, amit annak idején nem láttam.

Teljes bejegyzés

Itt az első hó!

Emlékszem arra, hogy gyermekként mennyire szerettem a havazást. Mondjuk ez nem nagyon változott meg felnőttkoromban sem, de sajnos az időjárás elég szélsőséges lett. Alig van tavasz, s ősz, de ezek is pár hétig tartanak csak. Bejelentették, hogy lesz havazás, amiben annyira nem hittem. De estére megérkezett. Kissé szomorú voltam, mert sajnos év vége felé már nincs szabadságom, továbbá jönnek az ünnepek, amelyek mindig húzósak. Így aztán elmegyek dolgozni, s hazajövök, s akkor már nem mozdulok ki, ha nincs programom vagy intézni valóm. Sajnáltam, hogy másnap dolgoznom kellett menni, mert akkor nagyobb távot tettem volna, s nem csak a szomszéd utcákon mentünk volna keresztül. De így is csodaszép volt annak ellenére, hogy mára elolvadt.

 

Szomszédok (1990)

Epizódok: 71 – 96.
Készítés éve: 1990

A kilencvenes években nőttem fel. Abba a csoportba tartoztam, akiknek vizuális szórakozások terén tulajdonképpen a két közszolgálati és a helyi csatorna volt. Mai napig emlékszem arra, hogy a két hetente csütörtöki program a Szomszédok megtekintése volt. Ha alapul veszem, hogy a sorozat már képernyőn volt, amikor megszülettem valamint a kereskedelmi csatornák megjelenésével a köztévé nézhetetlen státuszba került nálunk, így tulajdonképpen a sorozat közepét láttam. Az interneten olvasható kritikákkal egyébiránt egyetértek, hogy sok alternatíva nem volt tévézés terén, s minden bizonnyal ennek köszönhette annak idején sikerét a széria. Mivel szép lassan kikoptak az általam követett sorozatok tettem próbát a szériával. Első nekifutásra belebuktam, s az 1990-ben bemutatott részeket még magamévá tettem, aztán kaszáltam. A hideg idő beköszöntével úgy döntöttem tavaszig magamévá teszem a sorozatot teljes egészében. Így a következő évben bemutatott részekről való írás már újnak fog hatni számomra.

Teljes bejegyzés

Lesz vajon havazás?

Én még azon emberek csoportjába tartozom, akik emlékeznek arra, hogy milyenek voltak az igazi évszakok. A mostaniak számomra túlságosan is szélsőségesek. Az átmeneti évszakok nem tartanak tovább lassan egy hónapnál, s az év jelentős részét a nyár uralja iszonyatos hőséggel. Ugyan örültem neki, hogy ki tudtam mozdulni sokszor, de azért elismertem magamnak, hogy november elején pólóban kint lenni azért nem normális. Aztán egy hét szeles és esős idő után jóformán megérkezett a télies időszak. Holnap pedig eldől, hogy vajon amit az időjárási portálokon olvasni mennyire jön be. Azért szeretnék még egy szép hózáport, telet átélni.

Filmek, melyek meghatározták a gyermek és a tinédzserkorom

Nem vagyok idős, hiszen még csak a harmincas éveim közepén tartok. Tény, hogy nem is számítok öregnek valamint a sok megpróbáltatás ellenére is örülök annak, hogy felnőttem, s az is vagyok. Objektíven látok sok mindent, s több lehetőség adott számomra, mint gyermekként, amikor azért valljuk be az ember kiszolgáltatott a környezetének és a körülötte élőknek, rokonoknak.

Az internet elterjedésének köszönhetően más világ tárulkozik a gyerekek és a tinédzserek elé, mint annak idején, amikor én kicsi voltam. A zene elsősorban a rádió jelentette, s a vizuális szórakozás a mozi mellett a TV volt. Minap elgondolkoztam azon, hogy én is azoknak a táborát erősítettem, akik nagyon szerettek filmezni, sorozatozni. Ebben a bejegyzésben pedig összeszedtem azokat az alkotásokat, amelyek nagy hatással voltak rám fiatalként.

Teljes bejegyzés

Strays (2023)

Magyar cím: Kivert kutyák

Aki több bejegyzést elolvasott a blogon belül az valamilyen szinten képben van azzal, hogy hogyan állok a természethez, állatokhoz. Szeretek sétálni, kerékpározni, s kirándulni, de ezek mellett az állatokat is szeretem. Jellemző tulajdonságom a nemzeti parkok, állatkertek látogatása. Igaz, hogy sok kritikát kaptam érte, de azon az állásponton vagyok, hogy nekem ez a szórakozás másnak pedig a hétvégi tivornyázások. Nem vagyunk egyformák. Az állattartásról elég kemény véleményen vagyok főleg úgy, hogy idehaza két kutyával rendelkeztünk, s pár hónapja egy macskával is bővült a család. Nem csak én állok úgy a dologhoz, hogy bizonyos határokat azért húzni kell, de a kedvencek általában családtagként van kezelve. Ebből fakadóan pedig számomra iszonyatosan nehéz olyan filmet találnom, amin tudok szórakozni, s állatok vannak a középpontban. A Strays azaz magyar vonatkozásban Kivert kutyákról akkor szereztem tudomást, amikor már napvilágot látott az online felületeken. Végül két hét után a tegnapi napon nekiültem.

Teljes bejegyzés