Az utolsó hírnök!

Ha anyagiakról van szó, akkor sajnos azt kell mondanom, hogy nem állok a helyzet magaslatán, ha pénzhasználatról van szó. Ebből többször is volt idehaza kisebbfajta konfliktus, hiszen nálam komoly problémát jelent az impulzus vásárlás. Ez tulajdonképpen azt jelenti, amikor valaki céltudatosan tér be egy üzletbe, aztán pedig olyan dolgokat is vásárol, amelyet nem is szeretett volna. Bárki, aki megfordul egy vegyeskereskedésben minden bizonnyal nem egy vásárlótól és/vagy rokontól, ismerőstől hallotta azt a tipikus “pedig én csak egy xy termékért tértem be” közben pedig roskadozó szalag lett a végeredmény.
Nálam is hasonló a jelenség, habár tény, hogy inkább mondanám szélsőségesnek. Ez alatt azt kell érteni, hogy ha konkrét kiadásról van szó, vagy tervben, akkor bizony komolyan ráfekszem a témára, s akár keményen elkezdek spórolni. Nem véletlen volt, hogy kisebb meglepetést váltott ki, amikor a hat évvel ezelőtt megvásárolt GTX 760-as videókártya kapcsán csúszott ki a számon, hogy bizony képes voltam az ételen is spórolni, hogy előbb meglehessen. Lévén akkor még kevesebb szórakozási lehetőségem volt, mint most.

Akkoriban nem használtam a hitelkeretemet úgy, mint a rá következő években, de igyekeztem ezen a hozzáállásomon is javítani, s úgy tűnik a szilveszteri fogadalmam ebből a szempontból jól halad. Az, hogy a tavaszi fővárosba való költözésből tulajdonképpen mi lesz az részben múlik csak rajtam. Az elhatározás megvan, s a többi már nem rajtam múlik. Mindenesetre az alapokat előteremtettem. Mivel komoly csomaggal nem terveztem nekiindulni, így a megvásárolt dolgaim jelentős része marad itthon. Anyagilag nem volt probléma, ameddig csak számítógép fejlesztésről volt szó, vagy pedig másfajta dolgok megvásárlásáról. Azonban akkor, amikor ezek elkezdtek “elöregedni”, akkor megindult az a folyamat, amit tönkremenetelnek hívunk. Sokszor ez jelentett többletkiadást, aminek nem nagyon örültem.
A megoldást abban láttam, hogy használva számítástechnikai tudásomat táblázatban kezdtem el megtervezni a várható költségeket, bevételt, és kiadásokat. Így tudtam tavaly egy laptopra szert tenni, valamint a mai napon megvásárolni életem első külső merevlemezét, egy Western Digital márkájú 1 TB-s változatot, mely szerencsére 4 ezer forinttal lett olcsóbb online rendelésben a MediaMarkt oldalán.

Sok hozzászólás elolvasása után döntöttem mellette, és bevallom az első benyomások nagyon jók. Igazából a kettős megfontolás vezetett a vásárláshoz. Egyrészről a laptop vásárlás nem az ágyban netezést hivatott nálam kiváltani, hanem azt, hogy ha meghibásodik valami a PC-mben, akkor ne kelljen rögtön alkatrészt vásárolni, hanem előkapom a laptopot. A külső merevlemez pedig egy másodlagos tárolóeszközként funkcionálna, ha hirtelen a belső merevlemez elhalna. Amennyiben pedig valóban megvalósul a tavaszi költözéses terv, akkor viszont szükségem is lesz rá, hiszen a laptopban másodlagos merevlemez nincs, és az SSD tárhelye kevés.

Mindenesetre elégedetten pattyogtam haza, hiszen a múlt héten szabadságom alkalmával egy leárazásnak köszönhetően megvásároltam egy elég korrekt utazótáskát is. Tehát innentől semmilyen másfajta dolgot nem kell vásárolnom, amely nagyobb kiadást jelentene. Így aztán holnap indul a valódi pénzgazdálkodás, melynek lényege az impulzus vásárlás teljes mértékű visszaszorítása nálam.

Alvilág – 1×01 (Pilot)

Az elmúlt két évben nálam bekövetkezett pozitív tapasztalat magyar sorozatok terén elegendő volt ahhoz, hogy a legtöbb új gyártású szériát bepróbáljam. Természetesen nem koronázta sokat siker, de szerencsére eddig nem volt olyan rossz döntés, hogy jómagam is meglepődjek rajta. Nagy elvárásaim nem voltak, s úgy voltam vele, hogy heti epizódnyi idő nem sok, így végül úgy döntöttem, hogy bepróbálom az RTL Klub új sorozatát, az Alvilágot. Az eredmény: közepes.

Részletek

Daredevil: 3.évad

Lehet cikinek fog hangzani, de tinédzserként nekem kifejezetten tetszett a Daredevil 2003-as moziváltozata. Tény, hogy meg is voltam lepődve, hogy nem érkezett folytatása. Persze felnővén már bőven megláttam a hibáit, mint ahogyan nagyon sok régi kedvencnek. Azonban hatalmas nagy felüdülés volt, amikor megtudtam, hogy érkezik belőle egy sorozat is. Az első évad nekem még kifejezetten tetszett, de a második már nekem kissé rétestésztának tűnt. Aztán érkezett a szóban forgó harmadik évad, amelynek csak az első részéig jutottam. És miért is?
Első körben azért, mert digitális platformra szánt széria aktuális évada egyben került az adott szolgáltató kínálatai közé, és mivel két nap alatt simán lenyomható 13 epizód, így már semmire nem emlékeztem. S mivel nem mozgatott meg bennem semmit, így végül törlésre került a merevlemezemről. Eléggé képben lehetek a sorozatok helyzetével, hogyha éppenséggel elkerülte egy múltévi hír a figyelmemet: a szóban forgó sorozatot kaszálták. Mivel ez az évad volt az utolsó, és nincs is túl sok néznivaló, úgy döntöttem magamévá teszem ezt az etapot. Hiba volt.

Részletek

Ébredő tavasz

Felemelt fejjel vittem végig a múlt év hátralévő részét, s ahogyan elkezdődött az új esztendő azon gondolkoztam, hogy vajon mikor is leszek majd szabadságon. Mivel részarányosan és kor alapján történik a kiadás, így sejtettem, hogy az én “időm” majd valamikor február vége felé fog majd eljönni. Természetesen egy picivel előrébb megkaptam, ámbár szerencsém volt, hiszen jó idő volt. Igaz, csak egy időre, de még így is kellemes szabadságot tudhattam magaménak, továbbá megpillanthattam az első tavaszi növényt a hátsó kertben.

Javarészt itthon voltam, hiszen a 24 órás napból csak olyan nettó 5-6 órányi napsütéses időjárás volt magaménak tudható. Igyekeztem hasznosan kitölteni, de sajnos alapul kellett vennem a tavaszi nagy tervemet, amihez elengedhetetlen a minél több anyagi többlet. Így végül program nélkül vittem végig a szabadságomat, melynek egy részét sétálással, és filmezéssel töltöttem.
Ahogyan lenni szokott sajnos hamar véget ért a szabadság, így végül viszonylag örömmel mentem vissza dolgozni, mert így legalább gyorsabban telnek a hétköznapok. Habár tény az utolsó szabadnapomon azért örültem volna még egy kis láblógatásnak, de végül ezt sztornóztam.

Shadow Of The Tomb Raider – The Price Of Survival DLC trailer

A tegnapi napon megjelent a Shadow Of The Tomb Raider 4. kiegészítője, amely a The Price Of Survival alcímet kapta.
Bevallom eddig az első két DLC-t vásároltam meg, és annak ellenére, hogy árfolyamtól függetlenül 1500 forintos darabárral rendelkeznek annyira nem nyűgöztek le. A problémám leginkább az, hogy ugyan szépnek, szépek, de tartalomban nem adnak többet, mint maga az alapjáték. Így pedig sok az átszámított 1500 forintos ár. Annak fényében végképp, hogy ismereteim szerint a kiadó 10 darab DLC-t szeretne kiadni a játékhoz. Mivel szabadságon leszek, s semmiféle programot nem tervezek a hideg időre való tekintettel, így ismét nekiállok az alapjátéknak, aztán amennyiben kicsit csökken az euró árfolyam, és benéz az előző két DLC olyan 1100-1200 forintos árhatárra, akkor lehet teszek vele egy próbát. 

South Park: 22.évad

Kifutott a South Park 22.évada, amely igazából szebb napokat is látott szériák közé tartozik. Bevallom az elmúlt évek alatt történt változtatások miatt kénytelen voltam ismét megvárni, míg minden egyes epizód bemutatásra kerül, és így egyben megnézni az aktuális évadot. Amire szintén azt tudom mondani, hogy sajnos nem igazán akar visszatérni az eredeti önmagához. Bár feltehetően nem is tudna. 

Részletek

The Passage – 1×01 (Pilot)

A januárt vártam, mert több új széria is bemutatkozott, és bíztam benne, hogy majd találok valami kedvemre valót. De sajnos sorozatosan csalódnom kellett, és egyre inkább azon kell gondolkoznom, hogy vajon lesz-e még olyan széria, amely le tud majd kötni, és ódákat tudok majd róla zengeni. Úgy néz ki, hogy a tévécsatornák is biztonsági játékot játszanak. A The Passage-t nem vártam túlzottan, de bíztam abban, hogy a semmi várakozás miatt lesz épp befutó. Tévedtem.

Részletek

Roswell, New Mexico – 1×01 (Pilot)

Középiskolás koromban nagyon faltam a sorozatokat. Egyrészről nem nagyon volt más, amit csinálhattam volna, másfelől pedig akkor hagytam abba egy szériát, ha már véget ért. Mivel a szabadidőm jelentősen megcsappant, így végül elkezdtem befejezni azokat, amelyek már nem kötnek le. Annyira jól sikerült ez a dolog, hogy alig nézek már sorozatokat. Kivéve, ha nem egy korábbit nézek újra. De persze ott van az is, hogy a régi kedvencek lassan megkapnak új változatot. Ugyan a blog keretén belül soha nem volt írás róla, de annak idején bepróbáltam, és végigvittem a Roswell című sorozatot, amely valamilyen formában kapott egy feldolgozást. Sajnos.

Részletek

Drága örökösök – 1×01 (Pilot)

Mivel évek alatt az általam követett sorozatok száma már lassan a tíz darabot sem éri el, így úgy vagyok vele, ha valami érdekel, esetleg esélyt látok arra, hogy bejöjjön nekem, akkor teszek vele egy kört. A probléma persze az, hogy az esetek túlnyomó többségében persze pofára esek vele, de még így is hajlandó vagyok az új sorozatokat bepróbálni. Mivel úgy éreztem, hogy a magyar sorozatoknál kezd a minőség feljebb kúszni úgy döntöttem, hogy az elég erősen reklámozott Drága örökösök is mindenképpen bepróbálós lett. Az más kérdés, hogy gyönyörűen beégtem vele.

Részletek

Being Human US: 4.évad

Ha már nem volt jobb dolgom január első napján, akkor úgy döntöttem, hogy a legjobb, ha végül befejezem az amerikai Being Human-t, amiről továbbra is az a véleményem, hogy nagyon sok lehetőség meg lett volna benne, de sajnos ezzel az alkotók nem tudtak élni. Az utolsó évad már tényleg olyan volt, ahol azon kezdtem el gondolkozni, hogy ha nem ezzel szerették volna befejezni a szériát, akkor az újabb részeket már biztosan nem néztem volna meg. 

Részletek

Egyenes évzárás!

Aki nyomon követi a blogon lévő bejegyzéseket, annak nyilván nem ismeretlen, hogy nem vagyok ünnepeket tartó típus, továbbá a szilveszter az, amit a legkevésbé tolerálok. Ennek ellenére jó szokásomhoz híven az év végén ismét kilövök egy bejegyzést azzal kapcsolatban, hogy milyen évem is volt.
Az év kezdés nekem kicsit nehezen ment, hiszen a decemberi ünnepi munkabeosztás gondoskodott arról, hogy bizony ne úgy álljak neki a dolgoknak, ahogyan kellene. Gyakorlatilag az egész január arról szólt, hogy szenvedtem a fáradságtól, hiszen nem nagyon tudtam kipihenni magam, majd ez folytatódott februárban is. Szerencsére a március már kellemesebben telt, hiszen akkor végre az évek óta tervezgetett kerékpár vásárlás is megvalósult, habár továbbra is követte az anyagi ingadozásom, azaz spórolt pénzem továbbra sem volt, így könnyen estem át a ló túl oldalára, de legalább könnyű volt, hogy ki tudtam mozdulni itthonról ténylegesebben. Ugyan nem egy sima kerékpárról volt szó, de nem is a legdrágábbról, de arra mindenképpen rájöttem, hogy bizony nem mindegy milyen bicikliről van szó. Míg a korábbival 20 km távolság volt vagy egy óra, és közben majd kiköptem a tüdőmet, addig ezzel a “csodával” lerövidült 40 perc környékére, és még utána is volt kedvem tekeregni. 

Ezután természetesen elindult a csavargások ideje, így hát nem volt más vágyam, mint a jó idő. Végül májusban ismét úgy hozta a sors, hogy eljutottam a fővárosba, ahol több mindent megtudtam végre nézni. Így már sokkal több élménnyel tértem haza. Főleg úgy, hogy ismét volt egy kis változás a munkahelyemen, amelynek köszönhetően immáron másodjára sikerült kifognom azt, hogy egész nyáron dolgoztam, amelynek az lett a végeredménye, hogy azt sem tudtam melyik dimenzióban vagyok sokszor. Nem elég, hogy meg lehetett dögleni a melegtől, de még teljesen le is fáradtam már attól, hogy alig kapott az ember levegőt olyan meleg volt. Persze ismét eljutottam a strandra. Egyszer. Augusztusban megvásároltam az első laptopom, amelynek köszönhetően továbbra sem sikerült spórolt pénzt összekuporgatni, így megint úgy indultam neki a szeptembernek, hogy semmi vasam nem volt. Habár tervben volt a pesti út, de meghiúsult mindkét oldalról, ugyanis sikerült le is betegednem. Persze nem akartam egész héten otthon dögleni, így mindent megtettem, hogy a szabad hétvégémre utazásra alkalmas állapotba legyek, így végül lett egy szegedi kiruccanás. Mindezek mellett pedig az új Tomb Raider is megjelent.
Ha ez még nem lett volna elég, akkor az október vége, november eleje nem kis változást okozott. Első körben ismét feljutottam a fővárosba, ám most kilenc napot töltöttem fen, melynek keretén belül ismerősömmel felvetettük egy lehetőséget, amelynek központjában az én fővárosba való felköltözésem állna a nagyobb bér és élhetőbb munkamorál lehetősége miatt. Végül ez évi felköltözést hanyagoltam spórolt pénz hiánya miatt, ellenben az előző hónapban lecseréltem a telefonomat. Ugyan feltöltőkártyás szerettem volna maradni, de végül előfizetésesre váltottam. Ebben a hónapban ismét felutaztam a fővárosba, habár csak egy napra, és más dolog miatt, de bizonyos hiányos kérdésekre is választ kaptam, amelyek a tervekkel kapcsolatban merültek fel. 

És mi a helyzet?
A decemberi bérezésben voltak plusz juttatások, így elmondhatom, hogy ezeknek köszönhetően anyagilag végre egyenesbe jöttem. Ugyan nagy mennyiségű összeg nem marad a számlámon a jövő heti fizetés előtt, de legalább marad. Immáron táblázat formájában költségkiadást csináltam, hogy minél hatékonyabban tudjam a kiadásaimat átlátni. Rájöttem ugyanis, a “ennyi pénznek kell maradnia a számlámon” nem működőképes. Ha napra pontosan beosztom, akkor jobban átlátom a pénzügyeimet.
Ezek mellett szilveszteri fogadalmam, hogy egészségesebben fogok élni, ami minden bizonnyal az anyagiakon is megfog látszódni. Február végén majd egyeztetek, hogy a felköltözési lehetőség még adott-e. Ha igen, akkor a részletek meg lesznek beszélve, melyet majd egy március közepei felmondás, és egy április elejei felköltözés fog majd követni. 

Being Human US: 2.évad

Az igazság az, hogy bő tíz évvel ezelőtt nagyon faltam a sorozatot. Az a fajta voltam, aki elkezdett egyet azt egészen addig nézte, még az adott sorozatot le nem lőtték, vagy be nem fejeződött. Még akkor is, amikor már szinte nézhetetlen szintre emelkedett a “minőség”. Aztán elindult a tartós munka időszaka, és a szabadidő és magánélet megkövetelte, hogy ami nem érdekel, azt bizony ne nézzem. Míg annak idején 15-20 szériát is követtem, most van nagyjából 5, amit nézek. Ennek is köszönhetem, hogy egyre inkább belenézek új sorozatokba, valamint régieket nézek újra.
Ugyan nem csinálok videókat, s csak nézőként használom a youtube-ot, de azért olykor a kedvenc sorozataim kedvenc jeleneteit újranézem. Ennek is köszönhettem, hogy a 2011-ben indult Being Human amerikai változatának egyik jelenetére akadtam, amelynek annak idején az első évadát végignéztem, de hogy aztán miért is nem néztem tovább, rejtély. Mindenesetre nyolc év után ismét elővettem, s lehet akkor tud szórakoztató lenni, ha egyben nézi meg az ember. 

Részletek

Megérkezett!

Többször értekeztem arról, hogy számomra mekkora nagy érvágás az, hogy nekem nincs ünnepi hangulatom decemberben, hiszen az esetek túlnyomó többségében semmilyen formában nincs csapadék, holott nálam a tél egyenlő a havazással, ami nekem nagyon gyönyörű tud lenni. Úgy tűnik idén csak szerencsénk lesz, és lehet fehér karácsonyunk. Legalábbis ma már fehérbe borult az ország jelentős része. 

Természetesen azonnal elkezdtem “őrült” módjára fényképezgetni, s ezzel is tesztelve, hogy mit is tud valójában a múlt hónapban megvásárolt Huawei Mate 20 Lite telefonom. Fényképezőgép minőség nem várható el egy telefontól, de azt gondolom, hogy középkategóriás készülékként elég szépen teljesít, ha megnézzük, hogy délelőtti, délutáni, és végül esti képeket is lőttem vele. Azt gondolom nem lőttem mellé (ismét) ezzel a vásárlással.